Márton-napi babonák – Te ismered a jelentésüket?

A Márton-napi babonák arra emlékeztetnek minket, hogy érdemes figyelni a különféle jelekre. A néphit úgy tartotta: amit ekkor teszünk, az meghatározza a következő évünket. Ki ne szeretné tudni, hogyan lehet a jövőbe látni? És ki ne szeretné, hogy a következő éve jól alakuljon, vagy legalább jobban, mint az idei? Ha nyitottak vagyunk a babonákra, hiedelmekre, ha szeretnénk kicsit bepillantani a jövendőbe vagy csak szórakoztató, érdekes játékosságra vágunk, akkor figyeljünk a Márton-napi jelekre. Ez nem boszorkányság, csupán kedves hiedelmek a régi, népi ünnepen. - írja a Fanny magazin.

1. Márton-napi babonák: Bőséget hozó varázslat

„Aki Márton napján libát nem eszik, egész évben éhezik.” A legismertebb Márton-napi mondás valójában egy bőségvarázslat. A néphit szerint a liba húsából, különösen a libacombból való evés egész évre jólétet és ételbőséget hoz a házhoz. A néphiedelem szerint azt tartották, hogy aki ezen a napon jól lakik, annak a következő évben sem lesz hiánya semmiben.

2. A lezárás és az új kezdet

A paraszti világban ez a nap egyfajta határvonal volt: ezen a napon véget értek az őszi munkát, és kezdetét vette a téli pihenés ideje. Nem véletlen, hogy a néphagyományban Márton napja az utolsó nagy lakoma a böjt előtt – ilyenkor bőséggel, nevetéssel, zajjal űzték el a rossz szellemeket.

3. A szerelem prófétája

A hajadon lányok számára Márton éjszakája különösen mágikus volt. A hiedelem szerint, ha ekkor a párnájuk alá libatollat tettek, álmukban megjelent a jövendőbeli férjük arca. Más változatban azt mondták: akit a lány elsőként meglát másnap reggel, olyan természetű lesz a férje.

4. Minden bajra gyógyír lehet

A libazsírt nemcsak ételként, hanem mágikus gyógyító kenőcsként is használták. Torokfájásra, megfázásra, ízületi bajokra kenték, sőt a kisgyermekek mellkasát is beborították vele, hogy távol tartsák a betegséget. A házban elhelyezett kis tégely libazsír pedig a hiedelem szerint megóvta a családot a rontástól.

5. Őrzi a szép álmokat

A libatollal töltött párnát nemcsak puhasága miatt szerették, hanem mert védelmező erőt tulajdonítottak neki. A liba szelíd, mégis éber, így tolla a biztonság, a melegség és a nyugalom szimbóluma volt. Úgy hitték, aki libatollpárnán alszik, azt nem gyötrik rossz álmok.

6. Felért egy rituáléval

Ez a nap nem csupán evés-ivásról szólt: termékenységi és bőségszertartás is volt. Az asztalra kerülő liba, káposzta és bor mind a föld ajándékait szimbolizálták. A hangos nevetés, az énekszó és a tánc pedig elűzte a hideget és a rossz szellemeket.

7. Jövő íze a pohárban

A Márton-napi újbor nemcsak gasztronómiai különlegesség, hanem jósló ital is volt. Azt tartották, amilyen az újbor íze, olyan lesz az év is: ha édes, akkor szerencsés, ha savanyú, akkor nehéz. A borral koccintani ezen a napon szerencsét hozott a következő szüretre.

8. Elűzték a hideget

Sok faluban a gyerekek és felnőttek libamaszkban, kolomppal és kürttel járták körbe a falut, hogy elűzzék a hideget. Ez volt a libatánc, ami a közösség vidámságát és összetartását erősítette. A zajkeltés nemcsak mulatság, hanem ősi rítus volt a tél megfékezésére.

Márton-napi babonák: Milyen telünk lesz idén?

Ha Márton napján süt a nap, száraz az idő, nem esik, akkor a néphit szerint hosszú, hideg, fagyos tél várható, ezért jobban tesszük, ha felkészülünk. A derült égbolt ugyanis a népi hiedelmek szerint „megfagyasztja” a természetet, a parasztok úgy vélik, ilyenkor „a hó még a libatollra is rátapad”, ezért sokat kell majd a tűzre rakni.

Amikor elered az őszi eső

Amennyiben esik az eső november 11-én, akkor a népi előrejelzések szerint enyhe, latyakos télre kell számítanunk. A gazdák szerint „ha Márton vizet hoz, karácsony vizet visz”, vagyis a nedves ősz után egészen biztos, hogy szárazabb, ridegebb tél következik.

Jön a fagy, ha a tóra szállnak

A népi megfigyelés szerint, ha Márton napján a libák szívesen szállnak a vízre, akkor hamarosan befagy a tó, ezért kihasználják az utolsó napokat a fürdőzésre. A madarak – csakúgy, mint az állatok többsége – ösztönösen érzik az időjárás változását – ezért ők a természet és az okos emberek egyik legpontosabb időjósló „szerkezete”.

Árulkodik róla a csontja

Ha a Márton-napi liba különösen kövérre hízott, vastag zsírréteg borítja a húsát, akkor vastag lesz a hó is, és hosszú hideg eltart majd. A természet ugyanis előre gondolkodik: ha az állatok jól híznak, az a kemény időkre való felkészülésnek a jele, mivel a vastag zsírréteg megvédi őket a csípős hidegtől. De a csontja is árulkodó volt: a Márton-napi liba mellcsontját megszárították, majd szemügyre vették. Ha a csont fehér és fényes volt, akkor havas, hosszú telet jósoltak, ha viszont barnás és foltos, akkor enyhe, esős télre kellett felkészülniük.

Hamar olvadni kezd a hó

Ha a levágott liba zsírja gyorsan megdermed, az hosszú hideget jelez, ha viszont folyós, olvad marad jó sokáig, akkor enyhe, de csapadékos télre számíthatunk. A falusiak ilyenkor a zsírosfazékból „olvasták ki” a várható időjárást, így ez a nap sokat elárult számukra arról, hogyan kell felkészülniük a következő hónapokra.

Nem mindegy a bor színe

Ha Márton napján az újbor tisztán csillogott, azt mondták, a tél is tiszta és hideg lesz. A zavaros, sötét bor viszont szeles, esős időt ígért. A borászok tréfásan úgy fogalmaztak: „A Márton-bor a tél tükre.” Ezért cseppet sem volt mindegy, hogy hogyan sikerült a népi itóka.

Ha érdekel Márton nap története, nézd meg a videót:

Ezek is érdekelhetnek: