Kőkemény kémia kvíz: mennyire emlékszel a periódusos rendszerre? Csak egy igazi zseni tudja hibátlanul kitölteni

PUBLIKÁLÁS: 2026. április 13. 15:45

Talán nem használod napi szinten, de lehet, tudod, hogy a hidrogén vegyjele a H. Vajon ennél többre is emlékszel? Te hány elem jelét tudod fejből? Töltsd ki legújabb kémia kvízünket, és derítsd ki!

Boncza Léda

A szerző cikkei

Jól ment a kémia a suliban? Egykor mindannyiunknak betéve kellett tudnunk ezeket a vegyjeleket. Az iskolai évek alatt a periódusos rendszer a mumusunkat és a mankónkat jelentette egyazon időben. Volt, aki értette, szerette, ismerte és volt, aki egyszerűen csak túl akarta élni az izzasztó pillanatokat, amíg kinyílt a napló, és a tanár kiválasztott valakit az aznapi felelésre. Ha te nem az utóbbi csapatba tartoztál, akkor talán van esélyed arra, hogy hibátlanul kitöltsd ezt a kémia kvízt. Készen állsz a kihívásra?

Egy szemüveges vegyész a tábla előtt a kémia kvízben. — Nehéz kémia kvíz: te hány elem vegyjelét tudod fejből?
Fotó: Kiselev Andrey Valerevich / Shutterstock

Az egyes elemek jeleit egykor mind megtanultuk.
A kémiai elemeket a periódusos rendszerben vegyjelek jelölik.
A kvíz segítségével ellenőrizheted, mi mindenre emlékszel még belőlük.

Kémia kvíz: neked mennyire megy még a periódusos rendszer?

A periódusos rendszer – más néven Mengyelejev-táblázat – a kémiai elemek rendszerezett térképe, amelyben az elemeket rendszámuk, vagyis a protonszámuk, valamint elektronszerkezetük alapján rendezik sorokba (periódusokba) és oszlopokba (csoportokba).

Az első széles körben is elismert változatot Dmitrij Mengyelejev alkotta meg 1869-ben, ami azóta – az új elemek felfedezésével – tovább bővült. Ma már 118 elemet ismerünk, a hidrogéntől egészen az oganeszonig.

Magyar kémikusok, akikre büszkék lehetünk

Tudtad, hogy a tudományág történetében több magyar származású kutató is kiemelkedő teljesítményt nyújtott?

Hevesy György magyar Nobel-díjas vegyész kidolgozta a radioaktív nyomjelzés módszerét, amely forradalmasította a biokémiai folyamatok vizsgálatát. Ennek segítségével például az anyagcsere működését is pontosabban lehetett tanulmányozni.

Oláh György magyar származású amerikai vegyész szintén Nobel-díjat kapott a karbokationok kémiájában végzett kutatásaiért, emellett pedig a jövő energiaforrásainak egyik lehetséges irányát, a metanolos üzemanyagcella vizsgálatát illetően is jelentős eredményeket ért el. Munkássága a mai napig hatással van a kémia és az energetika fejlődésére.

Te is kémiai zseninek tartod magad? Akkor próbáld meg felidézni, amit az iskolapadban tanultál, mert ezek a kvízkérdések könnyen kifoghatnak rajtad!