Léteznek-e a Biblia szent helyei: Kána, Jézus első csodájának helyszíne

A leírás szerint Jézus és tanítványai, akik a Jordán völgyében voltak, harmadnapra csatlakoztak az esküvői ünnepséghez. Jézus anyja, Mária és testvérei már ott voltak. Jézus édesanyja, amikor az alkalomra hozott bor váratlanul elfogyott, mert a vártnál nagyobb volt a tömeg, Jézushoz fordult. A történet többi részét mindenki jól ismeri: Jézus a hat kőedényben levő vizet csodálatos módon a legfinomabb borrá változtatta.

A bibliakutatók azonban nem csak a történetet szerették volna ismerni, hanem azt is, hogy létezett-e és ha igen, akkor hol volt az első csodatétel helyszíne, Kána faluja.

A Bibliában legalább öt jelölt van Kánára. A leírások szerint a zarándokok hagyományosan a Kafr Kanna nevű települést keresik fel, ahol templomot is emeltek a csodatétel emlékére, egyes történészek azonban Khirbet Qana helyszínét jelölik meg. Ez a település 8 mérföldre északnyugatra van Názárettől és 12 mérföldre nyugatra a Galileai-tengertől. Magasan egy dombon található, kilátással a Bet Netofa völgyére. Az ásatások ezen a helyen 1998-ban kezdődtek. A régészek bizonyítékokat találtak arra, hogy Khirbet Quana nyüzsgő zsidó falu volt a görög és a római korban. Megtalálták itt egy római kori zsinagóga és több rituális fürdő romjait, valamint makkabeus érméket és egy héber betűkkel bekarcolt kerámia darabkát is - olvasható többek között a Biblewalks.com oldalán.

Khirbet Quana tehát valóban létező zsidó falu volt az ókorban, de vajon ez a hely volt Jézus első csodatételének helyszíne is? A bizánci kor keresztényei így gondolták. A régészcsapat ezen a helyen tárt fel egy, a keresztényüldözések korából származó nagy barlangrendszert, melyet legalább négy barlang alkot.

Az első feltárt barlangot a bizánci kortól a keresztes lovagok koráig, tehát 415-től 1217-ig származó vakolat borította. A barlangok falán talált görög falfirkák valószínűleg keresztény zarándokoktól valók. Van, amelyiken az „Úr Jézus" felirat olvasható, némelyik keresztet ábrázol, másik pedig zarándokok nevét.

Még lenyűgözőbb, hogy a régészek ebben az első barlangban oltárt találtak. A korai keresztények egy máltai stílusú szarkofágfedelet az oldalára fordítottak, hogy egyfajta oltárként szolgáljon, felső széle simára kopott, talán zarándokok tenyerétől, akik ima közben rátették a kezüket.

Az „oltár" fölött egy polcot is felfedeztek két kőedénnyel, amelyek mellett még négynek volt hely. Mindez arra utal, hogy a Khirbet Quanát, vagyis Kánát már nagyon korai időktől fogva annak a Kánának tekintették, ahol Krisztus első csodája történt.