Véres összecsapások színtere is lehetett ez a törökországi régészeti helyszín

A régészek szerint, akik tavaly nyáron fedezték fel az 1800 éves római kori aréna maradványait, az építményben egykor 20 ezer ember nézhette a gladiátorok véres összecsapásait és a vadállatok harcait.

Az 1800 éves arénát tavaly nyáron fedezték fel. A hatalmas építmény a délnyugat-törökországi Aydin tartománybeli Mastaura ókori város dombjai között található és az elmúlt évszázadokban föld és növényzet töltötte fel a központi küzdőterét - olvasható a Live Science című tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

Az Adnan Menderes Egyetem archeológusa és a tartomány kulturális és turisztikai illetékese szerint, akik a projektet vezetik, az amfiteátrum nagy része még mindig a föld alatt van, és a látható részeit is bokrok, valamint fák borítják. A szakemberek tavaly ősszel láttak hozzá a terület megtisztításához és az építmény állapotának megóvásához. Megállapították, hogy az aréna nagyjából az i. sz. 200-ból való, vagyis a Severus-dinasztia uralma idején építették, amikor Mastaura jelentős gazdasági fejlődésen ment keresztül.

Az aréna föld alatt lévő szerkezetének jelentős része jó állapotban maradt fenn. A föld feletti szerkezet nagy része ugyan összeomlott az évek alatt, de még mindig kivehetők a nézőtér sorai, a gladiátorküzdelmek helyszíne és a külső támaszfalak egy része. A régészek szerint 15 ezer - 20 ezer ember férhetett el a nézőtéren. Összehasonlításképpen a római Colosseum nagyjából 50 ezer főt tudott befogadni.

A most feltárt aréna külső falai 25 méter magasak, központi küzdőtere nagyjából 40x30 méteres volt. A szakemberek szerint kisebb méretei ellenére a mastaurai arénában valószínűleg ugyanolyan véres összecsapások folytak a közönség szeme láttára, mint a római Colosseumban. Az építményben külön részek voltak a várakozó gladiátorok számára, valamint a "VIP-nézők" szórakoztatására.

- jegyezték meg a szakemberek, hozzátéve, hogy az aréna feltehetőleg a térség minden szegletéből vonzotta az érdeklődőket.

Az elkövetkező időszakban a kutatók az építmény megtisztítására és megőrzésére koncentrálnak majd, valamint megkezdték a szerkezet lézeres felmérést, hogy egy virtuális háromdimenziós képet készíthessenek róla. Ezt követően geofizikai méréseket végeznek, hogy feltérképezzék az aréna föld alatt lévő részeit.