Fény derülhetett a Bajkál-tó rejtélyére

Örvények okozhatják a dél-szibériai Bajkál-tó befagyott felszínén időre-időre kialakuló rejtélyes köröket - állítja egy orosz és francia szakemberekből álló kutatócsoport. A Limnology and Oceanography című folyóiratban publikált tanulmány szerint a kutatók nagyjából húsz évvel ezelőtt figyeltek fel arra, hogy a tavaszi és nyári hónapok folyamán szinte tökéletes kör alakban vékonyodik el - és gyakran teljesen szét is töredezik - a jégpáncél a világ legmélyebb tavának különböző pontjain - adja hírül az MTI.

Hatalmas méretük miatt ezeket a köröket csak repülőgépről és műholdfelvételekről lehet észlelni. A szakemberek eleinte arra gyanakodtak, hogy metánfeláramlások okozhatják a jelenséget, ám a vizsgálatok nem mutattak metánlelőhelyeket a tó alatt - olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

A tó különböző részein eddig észlelt körök átmérője átlagosan 5-7 kilométer volt, és néhány napig vagy hónapig voltak megfigyelhetők.

További kutatásokból aztán kiderült, hogy a jégkörök nem csupán a Bajkálra jellemzőek, hanem a mongóliai Hövszgöl-tavon és a nyugat-szibériai Tyeleckoje-tavon is megfigyelték már őket. Ez azt sugallja, hogy a jelenség azokra a rendkívül mély tavakra jellemző, amelyek felszíne teljesen befagy a téli hónapokban. A jelenségre azonban még mindig nem volt magyarázat.

A mostani tanulmány készítői több alkalommal is ellátogattak a Bajkál-tóhoz 2016 és 2017 telén.
Minden alkalommal lyukakat fúrtak a tó jegébe, majd szenzorokat engedtek le a vízbe, emellett tanulmányozták a tó vízének hőmérsékletbeli eltéréseit felfedő infravörös műholdfelvételeket.

A kutatók szerint a jégköröket ezek a meleg vízű örvények vájhatják a jégpáncélba. A következő évben egy újabb örvényt észleltek, amely felett azonban nem volt kör, vagyis még azelőtt fedezhették fel az örvényt, hogy a jégkör kialakult volna felette. Arra viszont, hogy az örvények miért alakulnak ki, a kutatóknak egyelőre nincs magyarázatuk.