10 éve adták át a világ legmagasabb épületét

Tíz éve, 2010. január 4-én adták át az egyesült arab emírségekbeli Dubajban a világ legmagasabb épületét, a 828 méter magas Burdzs Kalifát, a Kalifa-tornyot - adja hírül az MTI. A torony építése 2004. szeptember 21-én kezdődött el, és öt éven át tartott. 2010. március 10-én hivatalosan is a világ legmagasabb épületévé nyilvánították.

A dubaji emirátus vezetése az olajközpontú gazdaság átalakítását tűzte ki célul a szolgáltatások és a turizmus felé tolva a hangsúlyt. Ennek keretében döntöttek a Dubaj városközpont-projekt megvalósításáról is, melynek eredményeként 30 ezer otthon, 9 szálloda, egy 3 hektáros park és 19 felhőkarcoló épült, emellett létrejött a Dubaj Mall bevásárlóközpont és a 12 hektáros, mesterséges tó, a Burdzs Kalifa-tó is.

Az épület alaprajza a pókliliom (Hymenocallis) háromlevelű absztrakt verziójára hasonlít, és iszlám építészeti jegyeket is tartalmaz, a szamarrai nagymecset spirális minaretjét idézi. A három sziromszerű elem egy központi mag köré került, lentről felfelé minden szirom spirálosan csökken a torony tetejéig, ahol egyébként 1,2 méteres a kilengés.

A világ legmagasabb épületének tervezése, kivitelezése és működtetése is különleges megoldásokat igényelt, és bővelkedik a legekben. 163 emelet magas, a 148. emeletén szabadtéri kilátóteraszról lehet körbenézni, de a kevésbé bátrak a 124. emeleti teraszról is körbenézhetnek. Tiszta és szélcsendes időben Irán partjaiig is ellátni.

A feljutásról 57 darab 64 km/órával száguldó lift, az enyhébb emelkedőkön 8 mozgólépcső gondoskodik. Emellett üzletek, irodák, üzemeltető és kiszolgáló szintek találhatók még az épületben. Az építkezés már 2007-ben rekordot döntött, soha azelőtt ilyen magasra még nem pumpáltak betont, a szélsőséges sivatagi időjárás miatt ráadásul speciális összetételű beton kellett, amely egyrészt kibírja a nappali 50 Celsius fokos hőmérsékletet, másrészt pedig ellenáll az épület tömegéből adódó hatalmas nyomásnak.

A beton készítésekor jeget adagoltak a kevercsbe, és többnyire éjjel keverték, amikor hűvösebb volt. Az épület fő tartószerkezete - 192 db 50 méter mélyre ásott pillér - 45 ezer köbméter vasbetonból áll. A teljes épülethez összesen 330 ezer köbméter betont és 39 ezer tonna betonacélt használtak fel. Az extrém körülmények, a fényűző anyagok mind-mind emelték az építés amúgy is magas költségeit, amelyek végül 1,5 milliárd dollárra emelkedtek.

A dubaji emirátus végül kifutott a pénzből, és a szomszédos Abu Dzabitól kellett kölcsönt kérnie. Az eredetileg Dubaj-toronynak, azaz Burdzs Dubajnak elnevezett épületet ezért az utolsó pillanatban Abu Dzabi nagylelkű uralkodója, kalifa bin Zájid Ál Nahajan után Burdzs Kalifának (Kalifa-toronynak) nevezték el.

csak a napi vízfelhasználása 964 ezer liter, a hűtéshez pedig 10 ezer tonna folyadékot keringetnek. A felhőkarcoló belső csatornarendszere egy egészen high-tech, hangszigetelt, bonyolult csőhálózat, amely csökkenti a száz emelet magasból lepottyanó anyag zaját és sebességét. A város csatornahálózata el sem tudja vezetni a temérdek szennyvizet, így a vécéken lehúzott, napi 15 tonnára becsült ürüléket kamionokkal szállítják el egy szennyvízfeldolgozó telepre.

Egyedülálló élményt nyújtva csak innen lehet meglátni kétszer is ugyanazt a napfelkeltét vagy naplementét, nagyjából egy perc eltéréssel, csak jó ütemben kell beszállni valamelyik gyors üvegliftbe. A felső emeleteken még naplemente után is perceken át látható a Nap, ezért Dubaj vallási vezetése külön szabályt hozott az épületben lakók számára a Ramadán alatti böjtölésre. A 80. emelet fölött tartózkodók naplemente után 2 perccel, a 150. emelet fölött lévők 3 perccel később kezdhetik meg az étkezést.