Egy apró San Franciscó-i múzeumban találtuk meg a beat mozgalom bölcsőjét

PUBLIKÁLÁS: 2018. augusztus 03. 15:17

A beat mozgalom nem a Beatlessel kezdődött, és nem is a Rolling Stones-szal, de még csak nem is a hatvanas években. Pláne nem a zenében... Ahogy mondják: a többi stimmel. A gyökereket ugyanis nem Angliában, hanem San Franciscó-ban kell keresni. Megtalálni viszont nem nehéz.

Travelo

A szerző cikkei

El tudnak képzelni egy olyan verseskötetet, amelyből egymillió példányt nyomtatnak - és mind egy szálig elfogy?! Márpedig volt ilyen, és nem is oly régen. Igaz, a nagy sikerhez a rendőrség és az ügyészség is asszisztált, hiszen a kötet kiadóját obszcén tartalom közlése miatt letartóztatták, és csak a bíróság felmentő ítéletét követően bocsátották szabadon. S, hogy mi váltotta ki a hatóságok ilyen durva reagálását? Nos, az Üvöltés című költemény, amelyet Allen Ginsberg vetett papírra, és olvasott fel először 1955-ben a San Franciscó-i Six Gallery színpadán. Néhány hónapra rá költőtársa, Lawrence Fehrligetti City Lights könyvkiadója pár száz példányban kiadta Ginsberg Howl and Other Poems című kötetét - és ezzel úgymond hivatalosan is megszületett a beat irodalom.

Lawrence Ferlinghetti márciusban ünnepelte 99. születésnapjátForrás: The Beat Museum / Facebookmiddleoff960716

A vers aztán diadalmenetet járt be nemcsak az Egyesült Államokban, de szerte a világban - amit jól mutat, hogy néhány év alatt egymillió példányt adtak el belőle. (A történeti hűség kedvéért meg kell jegyezni, hogy az első ezer példányt Angliában nyomtatták, amelyből 520-at elkobzott az éber vámőrség.)

A San Franciscó-i belvárosban található North Beach negyedet innen, az ötvenes évek közepétől számíthatjuk a beat bölcsőjének.

Itt élt és alkotott ugyanis Jack Kerouac - akinek az Úton című regénye vált klasszikussá -, az olasz gyökerekkel rendelkező költő Gregory Corso, a könyvkiadó-költőtárs Lawrence Ferlinghetti, William S. Burroughs és Ned Cassidy is. A beat nemzedék csúcsteljesítménye kétségtelenül Ginsberg Üvöltése és Kerouac Úton című regénye volt, amelyek még az akkor, szocialista-kádárista Magyarországon is hatottak, sőt, a múlt század hetvenes éveiben az itthoni lázadó fiatalság is a zászlajára tűzte mindkettőt.

Repüljön Amerikába Lufthansával!

24 célállomás kedvező áron Kanadában és az USA-ban Brüsszelen, Frankfurton, Münchenen és Zürich-en keresztül! Partner légitársaságainkkal pedig további 200 észak-amerikai desztináció érhető el. (X)

Hogy mindebből mi maradt az irodalomban és a kultúrában? Milyen hatással volt a kortársakra? - ezt bizony nehéz kinyomozni. Az azonban biztos, hogy egykori sikereik helyszínén, egy kis múzeumban átélhető, beszívható a "beat feeling", azaz a beatnik életérzés. A San Franciscó-i belvárosban másfél évtizede megnyitott Beat Museum egyszerűségében és fésületlenségében is jól tükrözi a beat irodalmat és a korszak egykori főszereplőt.

Forrás: The Erica Chang / Wikimediamiddleoff6821023

Láthatók itt a botrányos művek első kiadásai, Ginsberg stencilgépe - amelyen költeményeit elsőként sokszorosították -, az Olivetti irógép - amelyen a versei születtek -, Kerouac házikabátja - amelyben a fűtetlen szobában didergett -, és az az 1949-es Hudson gépkocsi, amely az Úton (On the Road) című filmben játszott főszerepet. (Nem mellékesen, a másik két főszereplő Nick Nolte and Sissy Spacek voltak.)

De legalább ilyen érdekesek azok a tárgyak, amelyek a beat irodalom hatását érzékeltetik. És ilyen a karrierje csúcsán álló Barbra Streisand meghökkentő nyilatkozata az Enquirer című népszerű hetilap címlapján is arról, hogy beatnikként boldogabbnak érezte magát, vagy a Beatles, Bob Dylan, a Rolling Stones, Tom Waits és más rocksztárok vallomásai arról, hogy mit jelentettek nekik a beatnikek és műveik. Egy kis vetítőteremben pedig az egykori szemtanúk emlékeznek a ma már idolnak számító rebellis költőkre. Az is különleges, hogy a múzeum shopjában szinte minden emblematikus könyv és lemez megvásárolható, a plakátokról és trikókról nem is beszélve. Mindez azért is méltánylandó, mert a múzeummal éppen átellenben ma is működik a City Lights könyvesbolt, amelyben viszont kutatni kell a beat irodalom után!

Az 1949-es Hudson, amely az Úton című filmben szerepeltForrás: The Beat Museum / Facebookmiddleoff960722

Akinek pedig még ez sem elég, az további két helyen lapozgathatja az egykori dühöngő ifjúság - copyright: a világhírű brit "beat" író John Osborne - köteteit. Az egyik a közeli Vesuvio Cafe, amely Jack Kerouac törzshelye volt, a másik a Cafe Trieste, amelyben esténként találkoztak a nagy generáció tagjai. Mindkettő nyitva tart még ma is, ráadásul az utóbbiban szolgálják fel állítólag a város legjobb kávéját - ezt persze fenntartással kell kezelni. Bár a Starbucks feltűnése és sikere óta az amerikai kávé már közel nem egyenlő a fekete színű, langyos löttyel...

Kétely, nyugtalanság, rossz közérzet - ez vezet az üvöltéshez

Sükösd Mihály például ezt írta az Üvöltés című gyűjteményes kötet előszavához (Modern könyvtár, 1967.): "Az ötvenes évek amerikai fiatalsága kételyeinek, egzisztenciális helyzetéből adódó nyugtalanságának, rossz közérzetének kifejezője-hangadója a beat-nemzedék irodalma...Huszadik évük körül a jövő, a napról napra közelgő „felnőttség": az átlagpolgár szürkesége rémlik fel előttük fenyegető árnyként. Láthatatlan, de olajozottan működő csavarnak lenni a gépezetben, leszokni az álmokról, később a véleményalkotásról. Ha mindez átfut a tudaton, nem személytelen gondolatok, hanem fogalmaknál elevenebb képek sorában – ilyenkor tör elő az üvöltés, amely a beatirodalom és a beat-zene számos alkotásának címe, és tagolatlan kétségbeeséssel adja ki mindazt, amit lázadásuk nem tud és nem akar értelmi felismeréssé szilárditani."

Az alábbiakat pedig Eörsi István Allen Ginsberg magyarországi látogatásáról írta a múlt század hetvenes éveinek közepén: "Amikor Allen Ginsberg Magyarországon járt, nekem jutott az a boldogság osztályrészül, hogy levihettem Debrecenbe. És ott az autóban – rettenetes köd volt, eső, havas eső, nem láttunk semmit, össze voltunk zárva... Akkor Allen Ginsberg feltette nekem a kérdést, hogy szerintem mi a botránynak az az elviselhető foka Debrecenben, amiért őt nem utasítják még ki Magyarországról. Aztán elmondta, hogy már Kubából és Csehszlovákiából is kiutasították..."

Cikkünk szerzője Szakonyi Péter, a Napi.hu főmunkatársa.