A festmények egy 15 méter hosszú és öt méter magas sziklát díszítenek a félsziget keleti részén húzódó dzsungel egyik barlangjában, ahol víznyelőt is találtak a szakemberek.
Ezek nem csak a Yucatán-félsziget egyedüli barlangi festményei, de a legfontosabb ilyen alkotások, mivel oly sok elemet örökítenek meg, például madarakat, emlősöket, egy keresztet, geometriai figurákat, embert egy harcos formájában. A felfedezés a régészek szerint új információkkal fog szolgálni a maja szokásokról, "igaz, még nem tudjuk, hogy mit is jelentenek ezek a barlangi festmények, és mikor készítették őket".
A régészek a helyszínre hívták a nemzeti antropológiai és történelmi intézet szakembereit és más tudósokat, hogy segítsenek az elemek azonosításában. A kutatók egyelőre nem hozzák nyilvánosságra a páratlan leletek pontos helyét, "mert a Yucatán-félszigeten mindenhol előttünk járnak a fosztogatók és a vandálok".
A Mexikó délkeleti részén húzódó Yucatán-félszigeten volt a maják civilizációs központja, olyan romvárosok találhatók a térségben, mint Tikal vagy Chichén Itzá. A dzsungelekkel, esőerdőkkel borított félsziget egyik jellegzetessége a karsztos kőzetből kialakult több ezer cenote, ezek édesvízzel teli 4-5 méter mélytől 50-60 méter mélységig beomlott, kör alakú barlangok.
A maja civilizáció fejlett írásmódjáról, művészetéről, monumentális építészetéről, valamint a matematikai és asztronómiai ismereteiről híres.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.