Berlinben nézhetjük meg a londoni David Bowie-kiállítást

A londoni iparművészeti és kortárs formatervezési múzeum tárlata kultúrtörténeti összefüggésekbe ágyazva mutatja be az utóbbi csaknem 50 év legnagyobb hatású művészei között számon tartott zenész, színész, producer és festő pályafutását. A múzeum színház és előadóművészeti gyűjteményének kurátorai David Bowie magánarchívumából több mint háromszáz tárgyat választottak ki, amelyeket felhasználva azt a tételt igazolják, hogy elképzelhetetlen a kortárs popkultúra Bowie műfajokkal és az identitás fogalmával játszó művészete nélkül.

David Bowie életműve olyan, mintha "az életünk filmzenéje lenne, állandóan velünk van a változó világban" - emelte ki a kiállítást bemutató tájékoztatón Martin Roth, a V&A igazgatója.

A kiállítás leglátványosabb elemei koncertfelvételek, amelyek tükrökkel, a fellépéseken viselt kosztümökbe bújtatott próbababákkal és a "hangos tárlatvezetéshez" (audio guide-ra) szerkesztett felvételekkel együtt háromdimenziós audiovizális installációvá állnak össze, írja az MTI.

A tárlat Bowie művészete és a zene, a film, a divat, a színház és a képzőművészet kölcsönhatásait mutatja be. Az alkotói korszakonként változó színpadi alteregókhoz készített androgün, futurisztikus jelmezek láttán például az a benyomás alakulhat ki a látogatóban, hogy David Bowie Prince-től kezdve Madonnán keresztül egészen Conchita Wurstig előadók hosszú sorára gyakorolhatott jelentős hatást. A színházi előadásnak tűnő koncertekről készült felvételek, a videoklipek vagy éppen a lemezborítók - köztük az 1969-es Space Oddity-nek a magyar származású Victor Vasarely által inspirált borítója - alapján pedig az az érzés alakulhat ki, hogy Bowie már akkor "interdiszciplináris" és "multimediális" megközelítésmódot alkalmazott, amikor ezek a fogalmak még nem is léteztek.

A kiállítás a másfél évszázada működő V&A történetének egyik legnagyobb sikere, több mint 300 ezren látták a brit fővárosban, majd megjárta Torontót, a brazíliai Sao Paolót, Berlinből pedig Chicagóba, onnan Párizsba és 2015 végén Groningenbe utazik tovább.

A berlini állomáson kiemelten foglalkoznak David Bowie nyugat-berlini korszakával, az 1976-78-as időszakkal, amikor egyebek mellett dolgozott Iggy Poppal, szerepelt Marlene Dietrich utolsó filmjében (Csak egy dzsigoló), és Brian Enóval rögzítette a pályafutása legfontosabb alkotásai közé tartozó Heroes című albumot. Ezt a korszakot idézik a kiállítás leginkább személyes tárgyai is, köztük Bowie nyugat-berlini lakáskulcsai és levelezése Marlene Dietrichhel.

A kiállítás az egykor a német főváros iparművészeti múzeumának otthont adó Martin Gropius Bau-ban látható augusztus 10-ig. Jegyeket online is válthatunk.