Előző cikkeinkben szó esett Izrael mindennapjairól, illetve Jeruzsálem bonyolult világáról, most már ideje lazítanunk kicsit. Izraelben van egy mondás: „Imádkozz Jeruzsálemben, dolgozz Haifában, szórakozz Tel Avivban!" Mi ezt most kiegészítenénk azzal, hogy „pihenj a Holt-tenger partján!"
Ha a Holt-tengerről beszélünk, akkor szinte mindenkinek Jordánia jut eszébe, pedig Jeruzsálemből mindössze 40 perc autózással máris a tengerszint alatt közel 400 méterrel, a Föld legmélyebben fekvő szárazföldi részén találjuk magunkat. A Holt-tenger vizében tízszer annyi az oldott só mennyisége, mint a normál tengervízben, ami azt jelenti, hogy egy liter vízben, majd' 300 gramm só található.
Ebben az iszonyatosan sós vízben néhány baktériumtörzsön kívül semmilyen élet nincsen. Hajók a korrózió és a borulásveszély miatt nem járnak a vízen, és a benne való fürdés – annak ellenére, hogy óriási élmény – csak rövid ideig, egyszerre maximum 15-20 percig javasolt. A komoly sótartalom miatt a víz felhajtóereje sokkal nagyobb, mint a sima tengervízé, különösebb erőfeszítés nélkül lebeghetünk a tetején.
A holt-tengeri só és iszap jótékony hatásait már régen felfedezték, ezért a régió szállodáiban található különleges iszapos és sós kezelések mellett nagy kozmetikai cégek is működtetnek gyárakat itt.
Ez a környék a fürdőzés mellett rengeteg programot kínál számunkra. Most északról dél felé haladva mutatjuk, mit érdemes az itt töltött néhány nap alatt megnézni.
Első állomásunk a Qumran hegység, annak is az a barlangokkal tűzdelt része, ahol 1947-ben egy beduin pásztorfiú felfedezte az első Holt-tengeri tekercseket. A hegységben kb. i.e. 175 és i.sz. 70 között éltek az esszénusok, akik a tekercseket készítették. Így itt nem csak a tekercsek történetét, hanem az ókoriak életmódját is megismerhetjük.
Tovább haladva a következő oázis az Ein Gedi nemzeti park. Természetesen ennek a helynek is, mint Izraelben szinte mindennek, bibliai kötődése van: ide menekült Dávid Saul elől, amikor az meg akarta öletni. Éppen ezért a turistaút végén lévő, csodaszép vízesést Dávidról nevezték el.
Sziklamászó elefántok
Az Ein Gedi egyik jellegzetes emlősállata a kőszáli kecske mellett a fokföldi szirtiborz (hyrax). Annak ellenére, hogy csak nyúl méretű és vastag szőrmebundát hord, ez az állat a ma élő elefántok legközelebbi genetikai rokona.
Ha időnk engedi, érdemes az alap (kb. egyórás) séta helyett, a hosszabb 2-3 órás túrát választani, így sokkal többet láthatunk a környékből. Mindenképpen vigyünk fürdőruhát, és mártózzunk meg a Dávid-folyócska kiszélesedő kis medencéiben, ami biztos felfrissülést jelent a hőségben.
A Nemzeti Park bejáratától nem messze találjuk az Ein Gedi kibucot, mely az egyik legérdekesebb jelenség a Holt-tenger völgyében. A területet az ötvenes években néhány fiatal kezdte művelni, és a sivatagból kemény munkával zöldellő oázist hoztak létre. A kibuc nagyjából százhektáros területén fantasztikus arborétumot hoztak létre, melyben szinte minden, Afrikában és Ázsiában őshonos növény megtalálható. Emellett a területen szállodát üzemeltetnek, amelynek különálló házai, bungalói az arborétum területén helyezkednek el.
Kibuc
A kibuc olyan településforma, ahol a vagyon jelentős része nem az egyéneké, hanem a közösségé. Leegyszerűsítve egy kommunista közösségről van szó, amiben a tagok, a kibucnyikok egyenlő arányban részesülnek a közösség által megtermelt javakból.
Mára a fent leírtak nem teljesen igazak, mert néhány kibucban elindult egyfajta privatizáció, illetve a tagok már a saját hozzátett munkájuk arányában részesülnek a közösség által termelt értékekből.
Izrael-szerte többszáz kibuc működik, a gazdaság különböző területein. Vannak földműveléssel, oktatásal, különbözőipari termeléssel foglalkozó közösségek, és természetesen olyanok is mint az Ein Gedi kibuc, ahol kifejezetten a vendéglátásra szakosodtak.
Utunkat tovább folytatva a régió egyik legjelentősebb történelmi emlékéhez, a Masadához érkezünk. A Masada egy erőd, egyben királyi palota, amit Heródes építtetett időszámításunk előtt 35 körül a 400 méter magasan fekvő, fél kilométer hosszúságú sziklatetőre.
A Masada jelentősége
Az erődöt a keleti oldalán 400, míg a nyugati oldalán 90 méteres szakadék határolja, így gyakorlatilag megtámadhatatlan.
Azonban mégsem csupán ezek a katonai tények tették történelmileg fontossá az erődöt. Az i.sz. 66-ban kitört zsidó háború során mintegy 600 zelóta lázadó családjával együtt vette birtokba az erődöt, ahol nagyjából 10 évre elegendő élelmiszer- és vízkészlet, valamint fegyverek várták őket. A háború 73-ban érkezett ide Lucius Flavius vezetésével, a rómaiak 3 hónap alatt rámpát építettek a nyugati oldalon, hogy elérjék a falakat. 74-ben pészachkor (zsidó húsvét), a roham előtti este a védők azért, hogy ne essenek fogságba, és ne legyen belőlük rabszolga, inkább tömeges öngyilkosságot követtek el.
A védők tettét az utókor hőstettként értelmezi, és a Masada a mai izraeli hadsereg egyik legfontosabb helyévé vált: itt teszik le az esküt a Cáhál, az izraeli hadsereg tisztiiskolásai és újoncai, jelmondatuk pedig üzenet értékű: Masada nem eshet el többé!
A holt-tengeri oldalról lanovkával vagy gyalogosan juthatunk fel az erődbe (mi az előbbit javasoljuk, különösen meleg időben), miután a látogatói központban megismerkedtünk a hely történetével Odafent a heródesi paloták részben renovált maradványait járhatjuk végig, valamint csodálatos kilátás tárul elénk az egész Holt-tengeri régióra.
Innen délre már csak sólepárló telepek és a szállodák várnak bennünket, a legközelebbi nagyváros, Eilat mintegy 220 kilométerre van.
Ettől függetlenül még ne forduljunk vissza, élvezzük a lebegést a tengerben, vagy próbáljunk ki egy iszapos pakolást. Ha már ezt is unnánk, ne csüggedjünk, hiszen a szállodák programjai között szerepelnek különböző kirándulások, így sivatagi kirándulások és dzsiptúrák is. Mi az utóbbit feltétlenül ajánljuk, hiszen a helyi – akár beduin – sofőrök mindent tudnak a környékről, és olyan helyekre vihetnek el bennünket, melyek egyetlen útikönyvben sem szerepelnek. Ha pedig kíváncsiak vagyunk arra, hogy milyen lehet a sivatagban élni, ne féljünk kérdezni tőlük, szívesen mesélnek mindenről.
Kollégánk a Wizz Air napi járatával utazott Izraelbe.
A turizmus érdekében aknamentesítik a Jordán folyó partját - 2016.05.17.
Izrael és a Palesztin Hatóság megegyezett, hogy a következő két évben felszedik az aknákat Kaszer al Jahudnál, Jézus Jordán parti megkeresztelésének helyénél.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.