A feketekereskedelem miatt bukik milliárdokat Európa – videó

Az európai feketekereskedelem napjainkra jelentős átalakuláson ment keresztül, és már messze túlmutat a hagyományosan értelmezett csempészet fogalmán. Míg korábban az illegális kereskedelem jellemzően kisebb léptékű, informális értékesítési formákhoz kapcsolódott, ma egyre inkább szervezett, nemzetközi hálózatok működtetik. Ezek a hálózatok korszerű technológiai eszközöket alkalmaznak, működésük pedig a hatóságok számára is egyre nehezebben követhető. A tapasztalatok szerint szinte minden jelentősebb, szabályozott piacon megjelennek azok a szereplők, akik a jogszabályok megkerülésével igyekeznek gazdasági előnyre szert tenni.

A dohánytermékek piaca különösen érzékeny erre a jelenségre. A hagyományos csempészett és hamisított cigaretták mellett az elmúlt években egyre nagyobb arányban jelentek meg a feketepiacon az új típusú nikotintartalmú termékek is, például a nikotinpárnák és az illegálisan forgalmazott ízesített elektromos cigaretták (vape-ek). Ezeket a termékeket számos esetben eleve illegális értékesítés céljából állítják elő. Az ilyen tevékenységet végző bűnszervezetek jellemzően elkerülik az adófizetési kötelezettségeket, nem felelnek meg a munkavédelmi, környezetvédelmi és egészségügyi előírásoknak, továbbá gyakran ismeretlen vagy ellenőrizetlen eredetű alapanyagokat használnak fel. Ennek következtében a fogyasztók sok esetben nem rendelkeznek pontos információval a megvásárolt termék összetételéről és az esetleges egészségügyi kockázatairól.

Az illegális termékek vonzereje első látásra többnyire az ár. Olcsóbbnak tűnnek, hiszen a feketekereskedők nem fizetik meg az adókat, vámokat, nem költenek ellenőrzött gyártási folyamatokra, minőségbiztosításra vagy biztonsági vizsgálatokra. Csakhogy az olcsóságnak ára van. Ezt végül a fogyasztó az egészségével, az állam a kieső adóbevétellel, a legális szereplők pedig piaci és reputációs károkkal fizetik meg – írja cikkében a Világgazdaság. 

Európa sem menekülhet: a feketekereskedelem minden iparágat érint

A feketekereskedelem hatásai nem kizárólag a dohányipart érintik, hanem számos más gazdasági ágazatban is jelentős problémát jelentenek. Az illegálisan előállított vagy hamisított ruházati termékek, kozmetikumok, élelmiszerek, étrend-kiegészítők és gyógyszerek egyaránt kockázatot jelenthetnek a fogyasztók számára. Az ilyen termékek előállítása során gyakran nem tartják be a vonatkozó minőségi és biztonsági előírásokat, ezért összetételük és eredetük sok esetben nem ellenőrizhető. Ennek következtében használatuk egészségügyi problémákhoz vezethet, például bőrirritációt, allergiás reakciókat vagy akár súlyosabb egészségkárosodást is okozhat. A vásárlók döntését ugyanakkor gyakran elsősorban az alacsonyabb ár befolyásolja, miközben nem ismerik az adott termék előállításának körülményeit és az illegális kereskedelmi hálózatok működését.

Az online értékesítési csatornák térnyerése tovább növeli a feketekereskedelem elleni fellépés nehézségeit. Az illegális termékek ma már nem csupán személyes értékesítés útján, hanem különböző webáruházakon, hirdetési felületeken és közösségimédia-platformokon keresztül is elérhetők. Magyarországon például a nikotintartalmú termékek internetes értékesítését jogszabályok korlátozzák, ennek ellenére rendszeresen jelennek meg olyan weboldalak, amelyek hivatalos kereskedőként tüntetik fel magukat, és megtéveszthetik a fogyasztókat. Bár a hatóságok folyamatosan intézkednek az ilyen oldalak megszüntetése érdekében, az új felületek rövid időn belül ismét megjelenhetnek.

A közösségi média szintén hozzájárulhat az illegális termékek népszerűsítéséhez és a fogyasztók befolyásolásához. A véleményvezérek, reklámtartalmak vagy látványos videók sok esetben nagyobb bizalmat keltenek a felhasználókban, mint a szakmai vagy hatósági tájékoztatások. Emiatt a fogyasztók gyakran korlátozott mennyiségű információ alapján hozzák meg vásárlási döntéseiket, anélkül hogy több, hiteles forrásból ellenőriznék az adott termékkel kapcsolatos információkat.

Pedig érdemes ellenőrizni az állításokat, szakértői véleményeket keresni, sőt, akár mesterséges intelligenciát is használni arra, hogy egy témában ellenvéleményeket, forrásokat és kockázatokat mutasson meg.

A feketekereskedelem teljes felszámolása illúzió, de a visszaszorítása nem lehetetlen. Ehhez hatósági fellépésre, nemzetközi együttműködésre, megfelelő szabályozásra és tudatos fogyasztói döntésekre is szükség van. A fogyasztó felelőssége sem elhanyagolható: minden vásárlással dönt arról, hogy legális, ellenőrzött gazdasági szereplőket támogat, vagy olyan hálózatokat finanszíroz, amelyek adót kerülnek el, hamisítanak, és más bűncselekményekhez is kapcsolódhatnak – írja a VG. 

A témával kapcsolatban itt meg is nézheted a Világgazdaság podcastját: