Mutáns kullancsok Budapest környékén, vérparaziták miatt retteghetünk

A szakemberek a kullancsok genetikai vizsgálata során olyan mutációkat azonosítottak, amiket korábban még sosem igazoltak ezekben a parazitákban. Ráadásul a kutatás során egy külföldről származó új baktérium, valamint egy emberre is rendkívül veszélyes egysejtű élősködő aggasztóan magas jelenlétét is kimutatták. Mutatjuk a részleteket!

Mit vizsgáltak ezúttal a szakemberek? 

A friss kutatás fókuszában Európa két legelterjedtebb kullancsfaja állt: a közönséges kullancs és a tarka kutyakullancs más néven mocsári kullancs. A szakemberek megvizsgálták a begyűjtött kullancsok faji eloszlását, az évszakokhoz köthető aktivitásukat, a genetikai állományuk (DNS) változásait, valamint a bennük rejtőző kórokozókat. Ezenfelül azt is ellenőrizték, hogy a kullancsok korábbi fejlődési szakaszukban milyen állatokból szívtak vért.

Hogyan vizsgálták a kullancsokat?

A mintavétel helyszíne a budapesti Merzse-mocsár volt. A szakemberek három különböző élőhelytípust jelöltek ki: egy sűrű cserjés-fás ligetet, a mocsár nádassal borított szegélyét, valamint egy akácerdőt. A gyűjtést egy szabványosított módszerrel végezték: egy fehér törülközőt húztak át a növényzeten, amelyet tíz másodpercenként ellenőriztek, és a rátapadt kullancsokat alkoholos kémcsövekbe gyűjtötték. Ezt követően pedig a laboratóriumban mikroszkóp alatt megvizsgálták a kullancsokat.

Hónapokig tartott a vizsgálat

A felmérés egy teljes éven át zajlott, a kutatók havonta kétszer (minden fél hónapos időszak végén) látogatták meg a mocsaras területet. A terepmunka során összesen 1960 kullancsot gyűjtöttek össze. A laboratóriumi részletes molekuláris és genetikai elemzésekhez ebből 246 egyedet (199 tarka kutyakullancsot és 47 közönséges kullancsot) választottak ki.

Mire jutott a vizsgálat?

A kutatás több fontos, meglepő eredményt hozott:

1. Közép-európai városi környezetben most első alkalommal mutatták ki az Ehrlichia muris nevű, állatról emberre terjedni képes baktériumot. Ez a kórokozó eredetileg a Távol-Keletről származik, és valószínűleg a vonuló madarak hozták magukkal. A mocsárban talált esetek száma arra utal, hogy a baktérium már tartósan megtelepedett a budapesti külvárosi élőhelyen.
2. A kutatók a közönséges kullancsokban egy emberre is veszélyes egysejtű vérparazitát, a Babesia microti-t azonosították. Míg ez az élősködő a hazai kullancsokban normálisan mindössze 1-2%-os gyakorisággal fordul elő, addig a Merzse-mocsárban tavasszal gyűjtött példányok 36%-a volt fertőzött. Ilyen kiugróan magas arányt korábban szinte csak Észak-Amerikában mértek.
3. Az is kiderült, hogy a kullancsok előszeretettel táplálkoztak a környéken megforduló állatokból: a madarak mellett kutyák, vörös rókák, vaddisznók és apró rágcsálók DNS-ét is kimutatták a szervezetükben.

Mit jelent mindez ránk, emberekre nézve?

A kutatás eredményei közvetlenül érintik a budapesti lakosokat, kirándulókat és kisállat tulajdonosokat, a környezetváltozás miatt ugyanis olyan betegségek jelentek meg a főváros határában, amik korábban nem okoztak itthon komolyabb gondot:

• a szakemberek szerint megtelepedett a környéken egy új, külföldi betegség (az Ehrlichia-fertőzés), ami eddig csak a Távol-Keletre volt jellemző. Ez a baktérium pedig állatról emberre is képes terjedni.
• Sokszorosára ugrott egy veszélyes vérparazita jelenléte (a Babesia), ami az emberi vörösvértesteket támadja meg, és súlyos, lázas betegséget okozhat. Ez a kórokozó eddig is létezett Magyarországon, de elhanyagolható mennyiségben, most viszont a mocsaras területen gyűjtött közönséges kullancsok 36%-a hordozta, ami olyan magas arány, mint a fertőzésekkel teli Észak-Amerikában.
• Hosszabb és veszélyesebb kullancsszezonra kell számítani a nedves helyeken, mivel a tarka kutyakullancsok a mocsaras, nádas környezetben a tavaszi időszakban egy hónappal tovább maradnak aktívak és támadóképesek, mint a szárazabb erdőkben vagy parkokban.

A kutatás legfőbb tanulsága tehát, hogy a budapesti külvárosi mocsarak és nyirkos zöldövezetek – mint amilyen a Merzse-mocsár is – kiemelt fertőzési gócponttá váltak. Ez azt jelenti, hogy ha valaki ezeken a területeken kirándul, kutyát sétáltat vagy a közelben lakik, sokkal nagyobb eséllyel találkozhat olyan kullanccsal, ami súlyos emberi vagy állati megbetegedést hordoz. A teljes tanulmány itt olvasható.