Köteles elengedni a főnök nyaralásra?

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Bors

PUBLIKÁLÁS: 2026. június 07. 13:15

A nyári hónapokban szinte minden munkahelyen előkerül ugyanaz a kérdés: ki mikor mehet szabadságra? Júliusban és augusztusban sokan szeretnének hosszabb pihenést, családi nyaralást vagy egyszerűen néhány nyugodt hetet a munka nélkül. Nem ritka azonban, hogy a munkáltató nem hagyja jóvá a kért időpontot, vagy csak részben engedélyezi a szabadságot.

1. Nem kizárólag a dolgozó dönt

A szabadság kiadásának joga alapvetően a munkáltatót illeti meg. Ez azt jelenti, hogy a dolgozó kérheti ugyan a kívánt időpontot, de a munkáltató mérlegelheti, hogy a cég működése szempontjából ez megoldható-e. A legtöbb munkahelyen ezért szabadságolási terv készül, amelyben előre egyeztetik a nyári időpontokat.

Éves szabadság 2026 — Illusztráció: Ground Picture / Shutterstock

2.Hét különleges nap

A törvény biztosít bizonyos mozgásteret a munkavállalónak is. Évente 7 munkanap szabadság időpontját ugyanis a dolgozó választhatja meg. Ehhez azonban fontos feltétel kapcsolódik: a szabadságot legalább 15 nappal korábban be kell jelenteni a munkáltatónak. A 7 nap nem feltétlenül egybefüggő szabadságot jelent, akár több részletben is kivehető.

3. A munkavállaló érdekei

Bár a végső döntés sok esetben a munkáltatóé, a törvény szerint a szabadság kiadásakor a dolgozó érdekeit is mérlegelni kell. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a munkáltató nem dönthet teljesen önkényesen. Különösen indokolt lehet a dolgozó kérésének figyelembevétele: kisgyermekes szülők esetében, előre lefoglalt utazásnál, családi eseményeknél, egészségügyi vagy magánéleti okok miatt.

4. Még abban az évben

A Munka Törvénykönyve szerint a szabadságot alapvetően abban az évben kell kiadni, amelyre jár. Ez azért fontos, mert sok munkahelyen előfordul, hogy a dolgozók folyamatosan halogatják a pihenést, vagy a cég munkaterhelése miatt nem tudják kiadni a szabadságokat. A törvény célja azonban az, hogy a munkavállaló rendszeresen pihenhessen és regenerálódhasson. Bizonyos esetekben ugyan átcsúszhat a szabadság a következő évre, de ez nem lehet általános gyakorlat.

5. Egybefüggő pihenés

A munkavállalót évente legalább egyszer megilleti 14 egybefüggő nap pihenés. Sokan félreértik ezt a szabályt: ez nem azt jelenti, hogy 14 nap szabadságot kell kapni egyben, a hétvégék és munkaszüneti napok is beleszámítanak. Például ha valaki két hét szabadságot vesz ki úgy, hogy közben hétvégék is vannak, már teljesülhet ez a feltétel. A szabály célja az, hogy a dolgozó valóban ki tudjon kapcsolódni, hiszen néhány elszórt szabadnap sokszor nem elegendő a regenerálódáshoz.

6. Visszahívható a dolgozó

A munkáltató bizonyos esetekben megszakíthatja a már megkezdett szabadságot. Erre akkor kerülhet sor, ha rendkívüli gazdasági érdek vagy súlyos működési probléma merül fel a cégnél. Ilyen lehet például: váratlan üzemzavar, komoly munkaerőhiány, sürgős projekt vagy határidő. Fontos azonban, hogy ilyenkor a munkáltató köteles megtéríteni a dolgozó ezzel kapcsolatos kárát és költségeit.

7. A szabadság nem „váltható pénzre”

Sokan inkább dolgoznának tovább pluszpénzért, különösen nehezebb anyagi helyzetben. A törvény azonban abból indul ki, hogy a pihenéshez való jog alapvető érdek. Ezért a ki nem vett szabadságot főszabály szerint nem lehet pénzben megváltani. Erre csak akkor van lehetőség, amikor megszűnik a munkaviszony. A szabadság célja ugyanis nemcsak a szabadidő biztosítása, hanem az egészség megőrzése és a kiégés megelőzése is.

1. Használjuk ki a hosszú hétvégéket

A legjobb stratégia sokszor az, ha az ünnepnapok köré szervezzük a szabadságot. Egyetlen plusz szabadnappal akár négynapos hétvégét is nyerhetünk. Ez különösen jól működik akkor, ha az ünnepnap csütörtökre vagy keddre esik.

2. Jelezzük mindig előre

A legnépszerűbb időpontok gyorsan betelnek, főleg nagyobb cégeknél. Aki biztosra akar menni, annak érdemes már tavasszal leadni az igényét a nyári, hosszabb szabadságra. Egy nyári időszakban például könnyen előfordulhat, hogy egy osztályról vagy csapatból egyszerre többen szeretnének szabadságra menni, amit a munkáltató nem tud engedélyezni. Sok munkahelyen ilyenkor az kap előnyt, aki korábban jelzi a szabadságtervét.

3. Ne hagyjuk év végére

Sokan egész évben alig vesznek ki szabadságot, majd év végén próbálják „lecsúsztatni” a maradék napokat. Ez azonban stresszes lehet, ráadásul a munkáltató sem mindig tud egyszerre mindenkit elengedni. A lecsúsztatás esetében nem csak a megszervezés problémás, de az egészségünknek is jobbat tesz, ha hosszabb távú pihenéseket tervezünk.

4. Több rövidebb

Nem mindenki tud vagy akar két hétre eltűnni a munkából. A rövidebb, de rendszeres pihenések is segíthetnek megelőzni a kiégést. Szakértők szerint már néhány hosszú hétvége is sokat javíthat a mentális állapoton, ha ezt választjuk, rendszeres időközönként iktassunk be pár nap pihenőt.

5. Nem árt tartalékolni

Az élet kiszámíthatatlan: bármikor előfordulhat betegség, családi ügy vagy váratlan program. Érdemes ezért nem teljesen „lenullázni” a szabadságkeretet már nyáron, pár napot érdemes tartogatni a váratlan esetekre.

6. Egyeztessünk időben

Sok munkahelyi konfliktus abból adódik, hogy többen ugyanarra az időpontra szeretnének szabadságot. Egy előzetes egyeztetés sok feszültséget megelőzhet és mi is nyugodtan kezdhetünk bele a nyárba.

7. Figyeljük az iskolai szüneteket

A nyári szünet hosszú, ezért a szülőknek különösen fontos az előretervezés. Sok családban a szülők felváltva vesznek ki szabadságot, hogy meg tudják oldani a gyermekfelügyeletet. A szerencséseknél besegítenek a nagyszülők és ott vannak a táborok is, de ezek időpontja nélkül nem lehet tervezni.

8. A szabadság legyen kikapcsolódás

A szakértők szerint az egyik legnagyobb hiba, amikor valaki szabadság alatt is folyamatosan dolgozik, e-mailezik vagy online meetingeken vesz részt. Akár hány napra is megyünk szabadságra, teljes mértékben feledkezzünk meg a munkáról!

Forrás: Fanny magazin