Nem hiányzott: Sivatagi poros levegő érkezett az ország fölé

Ha az elmúlt napokban úgy érezted, mintha a nap fényereje kicsit gyengébb lenne, mint máskor, akkor nem vagy egyedül. Szerencsére nem az óriási csillagban égett ki az égő, csupán a Szahara sivatag homokszemei most épp a Kárpát-medence felett időznek.

Hogy kerül ide sivatagi por?

A magasban húzódik egy erős légáramlás, amit futóáramlásnak hívnak. Ez nemcsak a levegőt, de vele együtt minden mást is felkap. Ezen keresztül elképesztő távolságokat tudnak megtenni a homokszemcsék, így amikor Észak-Afrikában porviharok keletkeznek és megfelelő irányú az áramlás, akkor mi is kapuk belőle egy kicsit.

Most egészen a a Szaharáig lenyúlt a légköri áramlás, és hozta magával a porszemcséket Európa belseje felé. Azonban a sivatagi por nem magában a levegőben jelenik meg, hanem a magasban jégkristályokkal és fátyolfelhőkkel keveredik, így az ég opálos, fátyolos, néha már-már sűrűnek tűnő lesz. Ezzel együtt a napsütés is más hatást kelt, nem éles, hanem inkább szórt és tompított. Szerencsére az apró részecskék mennyisége már csökken, de ez még egy hosszabb folyamat lesz.

A jelenség nem új keletű, ugyanis évtizedek óta előfordul, hogy eléri Közép-Európát, de mostanában egyre többet hallunk róla. A légköri mintázatok változékonyságának és az erősebb, déli áramlásoknak köszönhetően a por messzebbre el tud jutni.

Milyen hatással van ez ránk?

Rengeteg ember ilyenkor fáradtabbnak, bágyadtabbnak érzi magát, ugyanis a tompított napsütés hatással van a hangulatunkra és bioritmusunkra. Azonban a hőmérséklet terén is hoz némi érdekességet: nappal 11-16 fok között alakul, míg hajnalban többfelé fagypont alá hűl a levegő, ami már önmagában megterheli a szervezetet.

Bár nem a klasszikus szmoghelyzetről van szó, az érzékenyebbek, köztük az allergiások és az asztmások észlelhetnek enyhe irritációt is a porszemek miatt - írta a Köpönyeg.