Így épült a föld alatt Budapest vízbiztonságának egyik kulcsa

A víz világnapján könnyű természetesnek venni, hogy elég megnyitni a csapot, és már jön is a tiszta ivóvíz. Pedig Budapest vízellátása mögött hatalmas, több évtizedes mérnöki munka áll. Ezt mutatja meg a Gruber József víztároló építését bemutató galéria is: egy olyan létesítmény születését, amely a Gellért-hegy gyomrában rejtőzik, mégis nap mint nap a város biztonságos vízellátását szolgálja. 

A víz világnapját az ENSZ 1993 óta minden évben március 22-én tartja, hogy ráirányítsa a figyelmet az édesvíz jelentőségére és a biztonságos vízhez való hozzáférésre. Budapest egyik legkülönlegesebb vízügyi létesítménye ehhez nagyon pontos apropó: nem látványosságnak épült, hanem azért, hogy egy növekvő nagyváros stabilan működhessen. 

A Gruber József víztároló építése két év tervezői munka után, 1974-ben indult el. A helyszínt nem véletlenül választották: a Gellért-hegy az ellátandó terület központjában fekszik, és korábban is működtek itt sziklába vájt tárolók. 

Mennyi vizet képes tárolni a Gruber József víztároló?

A tervezők két, egyenként 40 ezer köbméteres, zongora alakú medencét alakítottak ki, hogy a víz ne pangjon, és az áramlás minél kedvezőbb legyen. A korabeli fotókon nemcsak egy építkezés látszik, hanem az a nyers, monumentális munka is, amely nélkül ma sokkal kevésbé lenne magától értetődő a budapesti csapvíz. A galéria egyszerre várostörténet, mérnöki teljesítmény és emlékeztető arra, hogy a hétköznapi kényelem mögött sokszor láthatatlan óriásrendszerek dolgoznak. 

A galériát a képre kattintva nézheted meg!