Pánik a levegőben, Prágánál történt meg majdnem a legrosszabb

A januári, Csehország felett történt incidens kivizsgálása komoly hibákat tárt fel. Egy utasszállító repülőgép Prága megközelítésekor veszélyesen alacsonyra süllyedt, miközben a kapitány sem a pilótafülkéből, sem a vezérlőből érkező ismételt figyelmeztetésekre nem reagált. A katasztrófát egy drámai manőver akadályozta meg.

Ez történt a Prágába tartó repülőgéppel

A Lisszabonból Prágába tartó Airbus januárban Křivoklát térsége felett veszélyesen a biztonságos magasság alá süllyedt. A vizsgálat kimutatta, hogy az eset mögött súlyos személyzeti hibák álltak. A kapitány többszöri figyelmeztetésre sem reagált – sem a légiforgalmi irányítás, sem a másodpilóta részéről.

A légiközlekedési balesetek kivizsgálására szakosodott intézet megállapította, hogy a fedélzeti rendszerek hibátlanul működtek, így a műszaki hiba gyanúja nem igazolódott be. Az Airbus A320neo típusú gép a biztonságos 4000 láb (kb. 1219 méter) alá süllyedt, a pilóta azonban ennek ellenére folytatta az ereszkedést. Legalább négy figyelmeztetést hagyott figyelmen kívül – kettőt a másodpilótától, kettőt az irányítóktól.

A kritikus helyzet mintegy 300 méteres magasságban tetőzött. Ekkor a pilóta hirtelen reagált, és vészhelyzeti emelkedést hajtott végre, így elkerülve a tragédiát. A manőver során a repülőgép jelentős terhelésnek volt kitéve.

Stanislav Kott repülési felügyelő szerint kulcsszerepet játszott az úgynevezett „alagút-látás” jelensége. A pilóta úgy gondolta, hogy közelebb van a repülőtérhez, mint valójában – körülbelül 13 kilométert tévedett. Ezért túl korán kezdte meg az ereszkedést, mintha már a leszállás végső szakaszában lenne, miközben a műszerek és a környezet ennek az ellenkezőjét jelezték.

Az incidens kedvezőtlen időjárási körülmények között történt – alacsony felhőzet, enyhe jegesedés és gyenge szél mellett. A vizsgálók nem zárják ki, hogy a másodpilóta aludt, és felébredése után próbálta korrigálni a helyzetet. Amikor a kapitány nem reagált, fontolgatta az irányítás átvételét, de végül már nem lépett közbe, mivel a gép emelkedni kezdett.

Komoly problémát jelent az is, hogy nincs hangfelvétel a pilótafülkéből. A személyzet ugyanis az incidens után nem aktiválta a rögzítést, így a kommunikáció törlődött. A vizsgálat további hiányosságokat is feltárt. A személyzet például késve érkezett a pilótafülkébe, és nem tartotta meg a kötelező leszállás előtti eligazítást.

Kott szerint nem a fáradtság volt a fő ok, hanem inkább a stressz és az adatok hibás értelmezése. A pilóta valószínűleg egyetlen paraméterre koncentrált, amely megerősítette téves feltételezését, miközben a többi információt figyelmen kívül hagyta. Az esetet vizsgálata még folyamatban van - írja a Paraméter.