Eltemették a tiszaújvárosi MOL-robbanás kétgyermekes áldozatát, Ádámot: "A gyerekek egy órán át csillapíthatatlanul sírtak"

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Bors

PUBLIKÁLÁS: 2026. június 05. 17:35 / FRISSÍTÉS: 2026. június 05. 17:44

Megadták a végtisztességet a MOL üzemi területén bekövetkezett halálos baleset áldozatának. A tiszaújvárosi robbanásban elhunyt Ádámtól rengetegen búcsúztak a nagycsécsi temetőben.

Bors

A szerző cikkei

Eltemették a MOL üzemi területén bekövetkezett baleset 36 éves áldozatát, Ádámot. Mint arról a Bors beszámolt, 2026. május 22-én robbanás következett be a Mol tiszaújvárosi telepén.

Tiszaújvárosi robbanás: nagyon sokan voltak az áldozat temetésén Fotó: Bors

A nagycsécsi temető előtti parkoló kora délutánra teljesen megtelt a gyászolók autóival. A polgári búcsúztatón több százan vettek részt. A ceremóniát vezető önkormányzati alkalmazott egy Gárdonyi Géza-idézettel kezdte beszédét: "Bátor legyen, aki a ravatal mellé áll!".

Egy olyan embertől búcsúzunk, akinek még itt lett volna a helye. A ravatalon egy fehér koporsó áll, de mi nem ezt látjuk, hanem egy mosolygó arcot. Egy olyan emberét, aki mindig, mindenkin, kérdés nélkül segített

– hangzott el.

Ádám volt a családban a legkisebb testvér. Sosem kereste a figyelmet. Nem akart több lenni másoknál. A feleségét óvodás koruk óta ismerte, igaz, akkor még nem sejtették, hogy egyszer egymás kezét fogják majd meg az élet útján. Két gyermekük született, Zorka és Áron. Ádám izgatottan várta a kisfia óvodás ballagását. Azt már nem érhette meg.

A gyászbeszéd után a jelenlevők az utolsó útjára kísérték az elhunytat. Közben a szerettei támogatták az özvegyet. A koporsó sírba helyezése után a jelenlévők lufikat engedtek fel az égre.

Szívbemarkoló volt látni a koporsó mellől felengedett lufikat Fotó: Bors

A tiszaújvárosi tragédia áldozata remek apa volt

Ádám özvegye, Dóra a tragédia után a Borsnak elmondta, a férjét egy szentnek tartotta. Egy csodálatos apa volt.

Dóra képtelen elfogadni férje elvesztését Fotó: Bors

A gyerekeknek elmondtam már, ők egy órán át csillapíthatatlanul sírtak. Pszichológussal is beszéltünk, hogy segítsen feldolgozni nekik. A kicsi most töltötte az 5-öt, míg a nagy 7 éves. Valamikor hintázni akarnak és mondják, hogy „meghalt apa”, én pedig nem tudok mit mondani… Próbálom a pszichológusokat követni, az ő tanácsaikat

– mondta a Borsnak a gyászoló özvegy, aki azt is elárulta, milyen körülmények között értesült arról, hogy soha többé nem ölelheti meg a férjét.

Ádámnak aznap dolgoznia kellett. Reggel ment be a munkahelyére, már egy hónapja leállás volt náluk. Minden nap 12 órázott hat napot és egyet volt otthon. Ő bement reggel, én pedig elvittem a gyerekeket erre a gyereknapra, de amikor már hallottuk a szirénákat, már tudtuk, hogy baj van. Próbáltam hívni, de már nem értem el. Nagyjából 11 óra körül jött a hír, a vezetőség hívott. Bemutatkoztak és elmondták, hogy sajnálják, hogy ezt kell közölniük, de a férjem elhunyt

– mondta az özvegy.