Horrorbaleset Zuglóban: kómába került, 12 bordája eltörött – így élte túl Samu a brutális ütközést

Motoroztam Zuglóban, egyenesen mentem volna tovább. Az autó sofőrje, akinek nem volt jogsija, nekem jött, miközben balra kanyarodott

Leszakadt a lépem, belső vérzésem volt, a májam is megsérült, elkezdett vérezni, mint a fene. Az összes baloldali bordakosaram eltörött mind egy szálig, mind a 12. A bal tüdőm felől nem kaptam levegőt, mert összenyomta a bordám, a jobb tüdőfelemen pedig a belső vérzések miatt nem kaptam levegőt. Ez egy oxigénhiányos állapotot hozott létre - mire kiértek a mentők, addigra körülbelül 60%-ra csökkent az oxigénszintem - ami egy magashegyi mászónak a csúcsteljesítménye, túlélhető, de nem kellemes. Ezenkívül nyílt törés volt a bal lábamon. A bal lapockám szilánkosra törött és el is mozdult. Még mindig küzdök azért, hogy visszaépítsem a járásomat, a fizikumomat. 

Az agyamban 3 bevérzés történt, a két agyfélteke közötti kapcsolat is sérült, főként a mozgásokért felelős terület. Ezek után kómába estem, megcsinálták az 5 órás életmentő műtétet.  Van egy 25 cm-es vágás a hasamon, megmentették az életemet. Nagyon sok vért veszítettem. Az operációs buliba folyamatosan hozták be a vérkészleteket. Lélegeztetőgépre kerültem és kómába estem

Az volt a szerencsém, hogy Zuglóban történt a baleset, mert az az oszlop nem volt lebetonozva, aminek nekiestem. Ha betonból lett volna, akkor nem hajlik el és és nem tudnám ezt a történetet elmesélni. Ezen én is sokat nevettem

Most már ki lett cserélve az oszlop, de elég jól sikerült összefejelnem, mert ferde lett. A csere előtt többször is elsétáltam az oszlop mellett

25 voltam, amikor ez történt, most 26 vagyok. Nagyban motoroztam, élveztem az életet, a cégemet építettem ezerrel… Le lettem nullázva teljesen, minden amit addig csináltam, elveszett. 94 kilóról lefogytam 70-re a kómában. Szerintem annak is köszönhetem, hogy gyúrtam világéletemben, és a nyakam olyan volt, mint másnak a combja, ezért nem törött el. De valójában meg kellett tanulnom levegőt venni, járni, olvasni, beszélni stb… Soha nem fogok többé motorra ülni. Igazából el is akartam adni, haragszom magamra, hogy nem tettem be a sufniba hamarabb

A büntető tárgyalás még folyik az autóssal szemben. Súlyos, maradandó fogyatékosságot okozott nekem. A Jóisten szerencsére meghagyta az értelmemet és nagyban építem most vissza a cégem

Tulajdonképpen azt üzenném mindenkinek, hogy nincs mese, csinálni kell, mert egyszer élünk. Ha én tudom csinálni, és nem adom fel, akkor nincsennek kifogások, mindenki minél többet tegyen bele, a középszerűség nem elfogadható, legyen minden jobb és szuperebb, mint előtte