Egyedülálló anyuka szembesült a halálos diagnózissal – legnagyobb félelme vált valóra

A 42 éves Shannon Ivey gyermeke még csak első osztályos volt, amikor megkapta a harmadik stádiumú végbélrák diagnózisát. Mint a legtöbb betegnek, neki is voltak tünetei, ám nem gondolta, hogy ilyen súlyos betegség állhat a háttérben.

Több tünete is diagnózisra utalt

Először egy „rejtélyes vérzés” tűnt fel az alsóneműjén, de mivel a családjában gyakori a korai perimenopauza, azt feltételezte, hogy csupán a rendszertelen ciklus jele. Később jelentkezett a ceruzavékonyságú széklet, valamint az állandó székelési inger anélkül, hogy bármi távozott volna. Ivey úgy vélte, ezek az élethosszig tartó, családi eredetű bélrendszeri problémáival függhetnek össze.

Megoldásként új vécéülőkét vásárolt, és több rostot kezdett fogyasztani. Amikor azonban indokolatlan fogyás lépett fel, megszólaltak a vészcsengők - hat hónap alatt 12 kilót fogyott. Mivel nem volt mérlege, és bő, kényelmes ruhákban járt, ez eleinte nem tűnt fel neki. Végül fia iskolabusz-sofőrjének megjegyzése késztette arra, hogy elmenjen egy edzőterembe megmérni magát. Ott döbbent meg igazán a látott számokon.

Frissen elvált nőként, és egy hétéves gyermek egyedüli nevelőjeként magának kellett eligazodnia az egészségügyi rendszer útvesztőiben; rettegett a jövőtől.

Az anyuka harca a végbélrák ellen

A végbélrák előfordulása egyre növekszik: jelenleg a vastagbélrákos esetek közel egyharmadát, azaz 32 százalékát teszi ki - derül ki az Amerikai Rákellenes Társaság jelentéséből. Ez emelkedést jelent a 2000-es évek közepén mért 27 százalékhoz képest. A tünetek közé tartozik a végbélvérzés, az élénkvörös vagy nagyon sötét vér a székletben, a székletürítési szokások megváltozása, a szűk széklet, valamint az az érzés, hogy a bél nem ürül ki teljesen.

A diagnózis után Ivey 28 sugárkezelésen és szájon át szedett kemoterápián esett át, majd műtéttel távolították el a daganatot, még a második kemoterápiás kezelés előtt.

Mindezek alatt legnagyobb félelme az volt, hogy fiát egyedül hagyja. A kisfiú édesapjával már azt tervezték, hogyan alakulna a gyermek élete, ha rosszra fordulnának a dolgok. Végrendeletet készített, és megkért egy művész barátot, hogy ha elhamvasztják, hamvait alakítsa üveggolyókká.

A diagnózis és a kezelések után csaknem tíz évvel Ivey - aki az átéltekből inspirációt merítve kiadott egy könyvet- ma 51 éves, és azt mondja, remekül van. A kontrollvizsgálatok továbbra sem mutatnak a betegségre utaló jeleket. Történetével arra szeretne ösztönözni mindenkit, hogy figyeljen a teste jelzéseire, és merjen kérdezni, segítséget kérni.

- mondja Ivey. (Today)