"Nincs más választásom, ha élni akarok" – a legidősebb magyar Duchenne-es betegre a némaság börtöne vár

PUBLIKÁLÁS: 2026. március 10. 13:00

Magyarország legidősebb Duchenne-szindrómás betegének harca az idővel és a kegyetlen kórral, újabb drámai szakaszhoz érkezett. Csikós Péterre életmentő gégemetszés vár, amely után örökre elveszítheti a hangját. Ebben a kilátástalan helyzetben romlott el az egyetlen eszköze, amely még a külvilághoz kötötte: a laptopja. Ha a technika cserben hagyja, Péter számára a műtét utáni világ nemcsak néma, hanem teljesen magányos is lesz.

Vannak sorsok, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Az egri Csikós Péter története pontosan ilyen. A 41 éves férfi, az ország legidősebb Duchenne-szindrómás betege, ami önmagában is orvosi csoda, hiszen ezzel a diagnózissal a legtöbben a húszas éveiket sem élik meg. Péter azonban harcos, aki évtizedek óta néz farkasszemet a halállal. Most azonban olyan ellenséggel áll szemben, amelyet nem tud puszta akaraterővel legyőzni: a technikai sötétséggel és a teljes elszigeteltséggel.

A januári, orvosi kontroll a budapesti Otthonlélegeztetési Központban, lesújtó eredménnyel zárult. Az orvosok kimondták: Péter állapota válságos, a tüdeje már nem bírja tovább a terhelést. Egy hatalmas bulla (levegővel telt hólyag) feszül a mellkasában, ami bármelyik pillanatban kidurranhat, újabb életveszélyes légmellet okozva. A diagnózis kegyetlen: idén nyáron elkerülhetetlenné válik a gégemetszés.

Csikós Péternek egyetlen esélye maradt a túlélésre

Ez a beavatkozás Péter számára az életet jelenti, de az ára felfoghatatlan. A műtét után a férfi már soha többé nem lesz képes beszélni. A hangja, amellyel eddig tartotta a lelket magában és szeretteiben, örökre elvész.

Nincs más választásom, ha élni akarok, be kell vállalnom

– mondja Péter, akinek hangjában nincs önsajnálat, csak a túlélők józansága. Ám van valami, ami jobban megrémíti a némaságnál; ha megszűnik az a vékony digitális fonal, ami még a társadalomhoz köti.

A csend börtönébe zárva

Péter számára a számítógép nem munkaeszköz vagy luxuscikk. Az a notebook volt az ablaka a szabadságra, a kapu a barátaihoz és az egyetlen módja annak, hogy elmeneküljön a négy fal fogságából. Ahogy a teste fokozatosan feladja a szolgálatot, úgy lett a billentyűzet és a képernyő a kapu, a világra.

Most azonban ez az utolsó mentsvár is összeomlott. A régi, sokat látott laptopja végleg felmondta a szolgálatot. Lefagy, akadozik, és éppen akkor hagyja cserben gazdáját, amikor a legnagyobb szüksége lenne rá. Ha a gép végleg elsötétül, Péter a gégemetszés után egy sötét, néma börtönbe kerül, ahol még a közösségi média vagy a hírek sem nyújtanak vigaszt.