Ujjfertőzés – Hogyan diagnosztizálják, milyen otthoni kezelés lehetséges?   - 3.rész

A házi praktikák minimálisan segíthetnek

Az ujjfertőzés meglehetősen gyakori probléma. A fertőzés az enyhétől a súlyosig terjedhet és potenciálisan az érintett ujj funkciójának tartós elvesztését is kiválthatja. Mitől lesz rá nagyobb esélyünk és milyen tünetek, jelek jellemzőek?

Talán meglepő, de gyakori problémának számít az ujjfertőzés. A fertőzés lehet enyhe, de meglehetősen súlyos is, ami potenciálisan az érintett ujj funkciójának tartós elvesztését okozhatja.

A fertőzések általában egészen kicsik az elején, ilyenkor viszonylag könnyen kezelhetők. Ha azonban az ujjfertőzés megfelelő kezelése elmarad, az maradandó fogyatékosságot válthat ki, s akár az ujj elvesztését is eredményezheti.

Cikkünk első részében a fertőzés típusairól és az okokról számoltunk be, a másodikban a kockázatokról és a tünetekről.

Hogyan diagnosztizálják az ujjfertőzést és milyen otthoni kezelési javaslatok lehetnek?

Ahhoz, hogy ne alakuljon ki tartós fogyatékosság és megelőzzük az ujj esetleges elvesztését, a korai és megfelelő kezelés nélkülözhetetlen. Ha ujjfertőzésére utaló jelek és tünetek jelentkeznek, azonnal forduljunk orvoshoz!

Mi több, sürgősségi ellátásra van szükség, amennyiben körömágy-gyulladás, cellulitisz, fertőző flexor tenosynovitis vagy mélyfertőzés jelét tapasztaljuk!

Az ujjfertőzés diagnózisa anamnézissel és fizikális vizsgálattal kezdődik. Az irányított anamnézis segít azonosítani a probléma valószínű okát, valamint a helyes diagnózis felállítását.

Más kezelés jellemző lokalizált ujjfertőzésben szenvedőknél, mint a krónikus vagy súlyos fertőzéssel küzdőknél. Az egyidejűleg fennálló problémák ugyanis - így például cukorbetegség vagy a karok és lábak érrendszeri rendellenességei -, bonyolítják a fertőzést és megváltoztathatják a kezelés mértékét.

Az orvosnak tisztában kell lennie bizonyos információkkal a megfelelő diagnózishoz és kezeléshez.

• Hogyan kezdődött a sérülés vagy fertőzés?
• Mikor fordult elő vagy tapasztaltuk először?
• Hol történt a sérülés, fertőzés? Otthon, munka közben, vízben, koszos területen, esetleg állati vagy emberi harapás okozta?
• Lehetséges, hogy idegen test van a sebben?
• Mit tettünk a probléma kezeléséért, mielőtt orvoshoz fordultunk?
• Mikor kaptuk meg az utolsó tetanuszoltásunkat?
• Volt-e korábbi sérülésünk ugyanazon az ujjterületen?
• Van-e egyéb egészségügyi problémánk, amelyet nem említettünk?

A konkrét információk segíthetnek meghatározni az ujjfertőzés típusát. Így például...

• Paronychia esetén az anamnézisben szereplő körömrágás segíthet a diagnózis felállításában.
• Körömágy-gyulladás: ha az orvos tudja, hogy szúrt seb vagy vágás szerepel az anamnézisünkben, az segíti a diagnózist. Itt akár növényi tövisről is lehet szó, amely megsérthette az ujjat. Az orvos röntgenfelvételt készíthet, hogy megvizsgálja a csont érintettségét, illetve, hogy esetleg idegen test került-e az ujjba.
• Herpeszes körömfájás: amennyiben herpeszvírust tartalmazó testnedvekkel való érintkezés szerepel az anamnézisben, az szintén meghatározó a diagnózisban. Gyakori, hogy a probléma azonosítható kórelőzmény, illetve az elváltozások megjelenése alapján. Ha a sebekből tiszta folyadék jön, az inkább vírusfertőzést jelezhet, mint bakteriálisat.

A folyadékból vett minta Tzanck-kenet segítségével elemezhető, ez bizonyos sejteket azonosít, amelyek vírusra utalnak.

• Cellulitisz: a végső diagnózis felállítása előtt az orvosnak mérlegelnie kell egyéb hasonló okokat is, ilyen például a köszvény, a különféle kiütések, a rovarcsípés, az égési sérülések vagy a vérrögképződés. Röntgenfelvételt készíthet idegen test vagy gázképződés felderítésére, amely súlyos cellulitiszt eredményezhet.
• Fertőző flexor (hajlító) tenosynovitis: az anamnézisben előforduló szúrt seb vagy vágás segít az orvosnak a diagnózisban. A négy Kanavel-jel jelenléte komoly segítség. Egy közelmúltban történt szexuális úton terjedő fertőzés (STD) jelezheti a gonorrhoeával összefüggő fertőzés egy fajtáját, amely hasonlíthat a fertőző hajlító tenosynovitishez.
• Mély fertőzések: sokban hozzájárul a gyors diagnózishoz, ha az anamnézisben szerepel szúrt vagy más seb. Amennyiben az ujjak között duzzanat van, s lassan terjed az érintett ujjakra, az segít a tályog azonosításában.

Mit tehetünk otthon az ujjfertőzés kezeléséért?

Fontos tudni, hogy az ujjfertőzések könnyen súlyossá válhatnak, ezért keveset tehetünk lakásunkban a megfelelő kezelés érdekében.

Ellátható otthon a nagyon enyhe paronychia, amennyiben nincs más, a helyzetet komplikáló betegségünk, például cukorbetegség (diabétesz).

Valamennyi, többi fertőzés sürgős orvosi vizsgálatot és kezelést igényel. Ha az ellátás késik, azzal a rokkantságot vagy az ujj elvesztését kockáztatjuk.

A kisebb, egyszerű paronychia jól reagálhat a gyakori meleg vizes borogatásra vagy áztatásra, illetve a kéz felemelésére. Az Epsom-sóval megszórt vízben áztatás megnyugtathatja a területet és enyhítheti a fájdalmat, de nem oldja meg a fertőzést. Ha 1-2 napon belül nem tapasztalunk javulást, azonnal forduljunk orvoshoz.

Használható az almaecet is. Az almaecet antibakteriális tulajdonságokkal rendelkezik, alkalmazható a köröm gombás fertőzéseinek otthoni gyógymódjaként. Fontos azonban konzultálnunk orvosunkkal, mielőtt bármilyen házi gyógymódot vetnénk be az ujjfertőzések kezelésére.

A cikket folytatjuk.