Aszalt gyümölcs - Mikor egészséges és mikor nem?

A kérdés megválaszolásához érdemes összegyűjtenünk e különleges finomságok legfőbb tulajdonságait, amelyek alapján nem lesz nehéz döntést hoznunk.

Az aszalás - mint természetes tartósítási eljárás - során a friss gyümölcsök víztartalmának jelentős csökkenését érjük el. Bármegfelelő tárolás mellett, adalékanyagok nélkül is hosszú ideig megőrzik ízüket, állagukat és tápértéküket, mégis találunk a boltok polcain kémiai anyagokat (pl. kén-dioxid,szorbinsav) tartalmazó fajtákat. Ezeknek az adalékoknak az előnye, hogy segítenek megőrizni a termék élénk színét és tartósságát, hátrányukként viszont az általuk kiváltott allergiás reakciókat és a B-vitaminok lebontását említhetjük.

Hogy elkerüljük ezeket a negatív tulajdonságokat,készítsük magunk az aszalványokat! Betakarításkor, ha egy pillanatra eszünkbe jutnak az év végi programok és nyersanyag igények, sokat spórolhatunk, de természetes vitamin- és ásványi anyag-forrást is teremthetünk ezzel a kis házimunkával.

Miért fogyasszuk?

• Megőrzik az eredeti gyümölcs aromáját, valamint vitamin- (pl. karotin, B1, B2-vitamin, niacin, C-vitamin) és ásványi anyag- (pl. kalcium, kálium, vas, réz) tartalmának nagy részét.
• Koncentrált cukortartalmuknak köszönhetően fogyasztásuk az édességek iránti vágyunkat is kielégítheti, valamint kiváló helyettesítői lehetnek egyes desszertek cukoralkotójának.
• Igen magas a rosttartalmuk, ami miatt természetes gyógymódját képezhetik a székrekedésnek.
• Telítettségérzetet biztosítanak.
• Vízben megduzzasztva vagy megfőzve bővül a konyhai felhasználhatóságuk. Ehetjük magában melegen, kompótként, áttörve lekvár helyett, sütemény vagy húsételek töltelékeként, mártások összetevőjeként, vagy müzlikbe és salátákba keverve.

Legismertebb képviselőik: szilva, alma, körte, sárgabarack, meggy, áfonya, eper, szőlő (mazsola), füge, datolya, banán, ananász, mangó, papaya.