Egyre több terhesség vége császármetszés - hazánkban is jellemző az esetek megszaporodása az elmúlt évtizedekben. Vajon mikor indokolt és fontos ez a műtét, s mennyiben rejt veszélyt az anyára és a babára nézve?
Nemcsak a világon, Magyarországon is jelentősen megnőtt azon esetek száma, melyekben a csecsemőt császármetszés útján segítették világra. Ma csaknem háromszor annyi szülés végződik műtéttel, mint húsz évvel ezelőtt. De vajon mennyire veszélyes a császármetszés és mit kell tudni róla?
A császármetszést alapvetően biztonságos műtétnek tartják, ám ha valami baj történik, az sok esetben nem magának a beavatkozásnak köszönhető, hanem a kismama egyéb betegségeinek, melyek a háttérben meghúzódhatnak.
Császármetszés esetén magasabb annak az esélye, hogy az anya belehal a szülésbe, mint ha hüvelyi úton hozza világra a gyermekét – ugyanis felléphet erős vérzés, bizonyos szervek megsérülhetnek, gyulladás alakulhat ki vagy sebészi szövődmény. Utóbbiak sokkal komolyabbak lehetnek császármetszésnél, mint sima hüvelyi szülés alkalmával, bekövetkezhet például embólia vagy trombózis. Ám az is igaz, hogy a hüvelyi úton történő szülés miatt sűrűbben következik be probléma a medencefenék megfelelő működésében.
A kisbaba szempontjából a császármetszés biztonságos, kevés a kockázat esélye. Akkor adódhat gond, ha a műtétet még azelőtt kénytelenek végrehajtani, hogy a gyermek tüdeje kellően érett lenne - vagyis a 38. hét előtt. Ilyen esetekben megnőhet a halálozás esélye. A császármetszéssel ugyanakkor „jól is jár” a baba, mert a műtéttel mérséklődik annak a valószínűsége, hogy megsérül a karja, a válla, agyvérzés vagy oxigénhiány lép fel nála, illetve vérmérgezést kap.
Manapság egyre több nő szül 30 éves kora felett, ami sok esetben szükségessé teszi a császármetszést. Ugyanis az idősebb kor hajlamosít arra, hogy a problémák megelőzése érdekében műtéttel segítsék világra a babát. Számos kismama a szüléstől vagy a fájdalmaktól való félelmében kifejezetten kéri a császármetszést – különösen azoknál, akiknek már vannak rossz tapasztalataik. Ám ez hazánkban kevésbé jellemző. Napjainkra mindenesetre a császármetszés elfogadott és sokszor el is várt természetes szülési módszernek tekinthető. Az időzített császármetszés sem ritka dolog, különösen, ha az anya egészségügyi állapota indokolja.
Császármetszés leginkább akkor szükséges, ha az anya már túl hosszú ideje vajúdik, nem elég erősek a fájások, esetleg harántfekvéses a baba, a lepény hirtelen leválik, de akkor is be kell avatkozni, ha fertőzés lép fel. A beavatkozással az anya és a gyermek életének megvédése, valamint a károsodások esélyének csökkentése a cél.
A komoly fertőzések sokszor okai az időzített császármetszésnek. Ilyen esetekben előre tudják az orvosok, hogy az anyánál valamilyen probléma áll fenn, s mára terhesség alatt megtervezik a műtétet. A doktorok azt is figyelembe veszik, mennyire vastag a korábbi császármetszésből adódó heg. Ha kellően az, akkor hüvelyi úton is történhet a szülés.
Sürgős esetben a beavatkozást akár 5 vagy 10 perc alatt is elvégzik. De mi történik pontosan?
A beavatkozás után a kisbabát gyakran teszik inkubátorba vagy viszik át az intenzív csecsemőosztályra, ezért sokszor fordul elő, hogy az édesanya csak 24 óra után veheti karjába a gyermekét, de ez idő alatt lehetősége van egy kis pihenésre is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.