A szívritmuszavarok okai: szívizom eredetű és szíven kívüli okok

Életünk során mindannyiunknál előfordulhatnak ritmuszavarok, és meglepő módon ezek fiatalkorban is meglehetősen gyakoriak.

A ritmuszavarok leggyakrabban normál ütem feletti (extra) ütések. Az önmagukban álló, ritkán jelentkező extra ütéseket néha meg sem érezzük. A változatos panaszokról és ritkábban előforduló szívritmuszavarok észlelésére szolgáló, akár 7 napos Holter EKG monitorozásról beszéltdr. Ferenczy Péter, a KardioKözpont kardiológusa.

Aszívritmuszavarlehet szívbetegség következménye, de más, úgynevezett szíven kívüli (extrakardiális) betegségekben is előfordulhat.
- Szívizom-eredetű ritmuszavarok: leggyakrabban koszorúér-betegség kapcsán jelentkeznek. A szívkoszorúér elzáródás talaján kialakult szívizom infarktus az elhalt izomsejtek szabályostól eltérő ingerületvezetési és -képzési tulajdonságai miatt hajlamosít ritmuszavarra. Aszívinfarktusbana leggyakoribb halálok a ritmuszavar. A szívizomzat vérellátásának a zavara a koszorúér-betegség azonban infarktus nélkül is szívritmuszavarokhoz vezethet, melyek diagnosztikájához a legtöbb esetben hosszabb idejű, akar több napos EKG-vizsgalat, akár7 napos Holter EKGszükséges. Ritmuszavarhoz vezető koszorúér-betegség már fiatalabb életkorban, akár 30 éves kor körül is kialakulhat, ha rizikófaktorok vannak jelen. Aszívizomgyulladás szintén az izomzatban és környezetében létrejött aktuális biokémiai változások kapcsán okoz problémát. Sajátos, főleg a szívizomzat mennyiségi és minőségi elfajulásával járó kórképek a kardiomiopátiák, melyek ritmuszavarra hajlamosítanak, akár fiatalabb életkorban. Ide sorolhatók a haemodinamikai okok is, melyek gyakran szívbillentyű-betegség (szűkület vagy elégtelenség) talaján alakulnak ki, és ahol probléma lehet a szokásosnál nagyobb mennyiségű vér jelenléte a szívüregekben (billentyű-elégtelenség), mely falfeszüléssel jár és ritmuszavarra hajlamosít, illetve ugyancsak problémát okozhat, ha a szív munkája valamilyen billentyű szűkület miatt megnövekszik, mely szintén ritmuszavarra hajlamosít.
- Extrakardiális okokról beszélhetünk, amikor a szíven kívüli tényezők felelősek a ritmuszavarok kialakulásáért. Ritmuszavarhoz vezethet a nátrium, kálium, magnézium, kalcium ionok arányának megváltozása a testfolyadékokban. Mivel az izomszövet működése csak akkor zavartalan, ha ezek kellő mennyiségben és arányban állnak a sejtek rendelkezésére, könnyen érthető, hogy a szívizomzat is érzékenyen reagál ezek módosulására. Apajzsmirigy túlműködés, a felgyorsult anyagcsere kapcsán gyors és rendszertelen szívműködésre hajlamosít, tipikus esetben fiatalabb életkorban. Ez jelenthet szabályos ingerképzést es ingervezetést magas szívfrekvencia mellett (un. sinus tachycardia), de jelenthet pitvarfibrillációt is, amikor a pitvarizomzatban jön létre egy elektromos aktivitású terület, mely szabálytalan es gyors szívműködést eredményez.
- A pitvarfibrilláció szövődményekkel (stroke) járhat, ezért felismerése rendkívül fontos, legtöbbször hosszabb idejű, akar több napos Holter EKG-vizsgálat szükséges - mondja dr. Ferenczy Péter, a KardioKözpont kardiológusa. A stroke-ot okozó embóliák a szívüregi vérrögökből szakadhatnak le. Ezért van nagy jelentősége az ismert pitvarfibrillációban szenvedő betegek tartós véralvadás-gátló kezelésének, mellyel a fenyegető embóliát (pl. szélütést) meg lehet előzni. Egyes gyógyszerek különböző hatásmechanizmussal, de döntően a szívizomzat sejtjein lévő, ioncsatornák működésének befolyásolásával vezethetnek ritmuszavarokhoz. Az egyes élvezeti szerek (kávé, alkohol, drogok, mérgező vegyületek (toxinok)) változatos módon befolyásolhatják a szívritmusunkat, jellegükből adódóan főleg fiatalabb életkorban. Gyakran a vegetatív idegrendszerre hatva, de lehet egyéb gyógyszerekhez hasonló hatásmechanizmusuk is. Az okok között szerepelhetnek lelki tényezők is, melyek a vegetatív idegrendszerre is hatással vannak, és így a szív ritmusát is befolyásolhatják. Ezeket más néven pszichovegetatív tényezőknek is nevezzük.

A szívritmuszavarok tünetei

Sokan az enyhe és ritkán jelentkező ritmuszavarokat meg sem érzik. Szubjektív panaszok lehetnek a szapora, esetlegrendszertelen szívdobogásérzése vagy éppen a pulzuskihagyás, melyekről leggyakrabban panaszkodnak a ritmuszavarban szenvedők.
Az objektív tünetekhez sorolják azokat, melyek megléte esetén az orvosnak gyanakodnia kell valamilyen szívritmuszavarra. Ilyen a kábultság, zavartság, ún. syncope (azaz átmeneti, az érintett elesésével járó eszméletvesztés, ami után a tudat magától visszatér), epilepsziához hasonló görcsök, múló látás- vagy beszédzavar, agyi infarktus. De gyanút kell fogni, a már fennálló szívbetegség romlása esetén is. Bizonyos kamrai ritmuszavarok egyik legsúlyosabb tünete lehet a szív eredetű keringés-összeomlás (kardiogén shock), keringés-leállás.

A szívritmuszavarok diagnózisa

Anamnézis és fizikális vizsgálat:

A beteggel való beszélgetés kapcsán elsősorban arra kíváncsi az orvos, hogy ritmuszavart előidéző betegségek megtalálhatók-e a páciens kórelőzményében, azaz volt-e szívinfarktusa, vagy ismert-e koszorúér szűkület eredetű szívbetegsége, magas vérnyomása vagy egyéb, szívritmusra hajlamosító betegsége.

Magával a ritmuszavarral kapcsolatban, pedig arra, hogy milyen gyakran jelentkezik, milyen hosszú ideig tart, spontán szűnik-e?

A vizsgálat keretében mindig kell 12-elvezetéses EKG-t (elektrokardiográfiát) végezni, mely aktuálisan nem feltétlenül mutat eltérést.
- Általában aki enyhe, illetve mérsékelt szívritmuszavart észlel, tapasztalat szerint csak akkor keresi fel az orvost vagy a szakrendelést, amikor panaszai már enyhültek, elmúltak, jobban érzi magát. Ezért van jelentősége a Holter EKG-vizsgálatnak, ahol lehetőség van 24 órán át vagy tovább is folyamatosan rögzíteni a páciens szívritmusát - mondja dr. Ferenczy Péter. - Aterheléses EKGa terheléssel (azaz sport, fizikai aktivitás) összefüggő ritmuszavarok felderítésében tesz nagy szolgálatot. A fejlett technika segítségével lehetőség van invazív diagnosztikára is, melyet erre specializálódott elektrofiziológiai laborokban végeznek katéter segítségével. Ennek óriási előnye, hogy gyakran nem csak diagnózishoz juthat az orvos, hanem a felderített okot akár azonnal meg is lehet szüntetni.

A szívritmuszavarok kezelése

Lehetőleg a szívbetegség okát kell először felkutatni. Ha ismert a szívbetegség, ezt kell megszüntetni, vagy egyensúlyban tartani. Ha nem szívbetegség okozza a ritmuszavart, akkor az extrakardiális okot kell kiküszöbölni, azaz rendezni kell a sóháztartást, megszüntetni a pajzsmirigy betegséget, stb. Ezek megoldása komplex belgyógyászati, kardiológiai feladat. Természetesen ilyenkor is törekedni kell a beteg tüneteinek mihamarabbi enyhítésére, illetve megszüntetésére. Ezt tünetkezelésként részletesebben is áttekintjük.
Tüneti kezelést alkalmazunk, ha a ritmuszavar hátterében nem igazolható szervi szívbetegség, melynek oki kezelésével lenne gyógyítható a szívritmuszavar. Bizonyos pitvari ritmuszavarok, főleg a hirtelen kialakuló, nagyon szapora, szabályos ritmusú szívveréssel járó formák megszűntetésére jó eredménnyel alkalmazhatók a vegetatív idegrendszer paraszimpatikus tónusát fokozó manőverek.

Mivel ezek visszatérő panaszok lehetnek, az ilyen betegségben szenvedők gyakran megtanulva ezeket a manővereket, maguk is meg tudják szüntetni ritmuszavaraikat.

• Ennek módja lehet egyszerű köhintés, de ezt szolgálja a jéghideg víz arcra locsolása is.
• Ugyancsak ide tartozik a Valsalva-manőver, melynek során nagy légvétel után, a levegőt benntartjuk, préseljük. Az így megnövekedett mellkasi nyomás az ezt érzékelő receptorokon keresztül a szimpatikus idegrendszeri hatást csökkenti es megszüntetheti a ritmuszavart.

- Az orvos a szívritmuszavar megszüntetése érdekében gyakran kényszerül gyógyszerek alkalmazására is. Ezek az úgynevezett antiarritmiás gyógyszerek hatásmechanizmusuk szerint a szívizomsejtek sejtmembránjának ioncsatornáin keresztül hatnak. A gyógyszeres kezelés hatásának ellenőrzésére és esetleg visszatérő ritmuszavarok észlelésére hosszabb idejű, akár több napos EKG-vizsgálat, ún. Holter monitorozás lehet szükséges - mondja Ferenczy doktor - annak érdekeben, hogy szükség esetén a gyógyszeres kezelést módosítani lehessen.