Hogyan lehet diagnosztizálni a demenciát?

A demencia olyan probléma, amely egyaránt érinti a gondolkodást, a memóriát, az érzelmek szabályozását és a személyiséget, emiatt nem csak a beteg, de az egész környezete számára nagyon megterhelő.

Dr. Jakab Gábor PhD, a Neurológiai Központ neurológusa arra hívta fel a figyelmet, hogy bár döntően időskorban jelentkezik, a demencia nem természetes velejárója az öregedésnek.

Nem lesz minden idős személy demens

A demencia, amit gyakran elbutulásnak neveznek, tulajdonképpen egy folyamat, amit kihat a kognitív funkciókra és emiatt a mindennapi élet szinte minden területét beárnyékolhatja. Eleinte még csak a megfelelő szó megtalálása okozhat gondot, de a hosszú évekig tartó folyamat végén pedig már sok esetben teljes felügyeletre szorul a beteg. Miután típusosan idős embereket érint, ezért sokan úgy gondolhatják, ez az öregedéssel törvényszerűen együtt jár a szellemi leépülés. Holott - bár a 85 éves kor fölötti személyek egyharmadát valóban érinti a demencia valamilyen formája- sok idős embernél semmilyen erre utaló jel nincs.
A demenciának több típusa ismert, pl. vaszkuláris demencia, Lewy-testes és fronto-temporális demencia, gyakran keverednek a kiváltó okok, ritkán ún. „lassú vírus” fertőzés áll a háttérben. A leggyakoribb és legismertebb forma azAlzheimer-kór, amelynek tünetei általában fokozatosan jelentkeznek.

Memóriavesztéstől az agresszivitásig

Az idegsejtek lassú pusztulása az agyban bizonyos mértékig természetes jelenség, a demenciákban azonban a jelentős mértékű pusztulás a jellemző. A folyamat változatos tünetekkel járhat:

• Feledékenység, memóriavesztés – eleinte csak rövidtávon: tárgyak elvesztése, kérdések ismételgetése.
• Beszédbeli nehézségek, a gondolatok megértésének és kifejezésének problémái.
• A mindennapi döntéshelyzetek, a tervezés nehézségei: a számlák befizetése, a pénzkezelés, a háztartás egyre problémásabb lehet.
• Tárgyak, személyek felismerésének zavara.
• Pszichés változások, zavarok: szorongás, depresszió is kialakulhat.
• Korábban kedvelt tevékenységek feladása, a motiváció hiánya, szinte bezárkózás a lakásba, izoláció.
• Személyiségváltozás: agresszivitás, elutasító magatartás, közömbösség, nyugtalanság alakulhat ki olyan személyeknél, akikre ez nem, vagy nem ilyen mértékben volt jellemző.
• A késői fázisban ködös tudatállapot állandósulhat, és komoly vegetatív zavarok társulhatnak hozzá, mint pl. a vizelet vagy széklet inkontinencia.

Hogyan állítható fel a demencia diagnózisa?

- A diagnózis felállításához elsősorban ki kell zárni egyéb szellemi hanyatlást okozó külső tényezőket, kórfolyamatokat. Ehhez ismernünk kell az előzményeket, például fontos, hogy volt-e már a családban demens beteg. Elemeznünk kell a tüneteket és körülményeket, amelyek gyakran a családtagok elmondásából derülnek ki. El kell végezni a részletes neurológiai vizsgálat mellett az alapvető műszeres (pl. vérnyomásmérés) és laborvizsgálatokat. Kiegészítő információkkal szolgál a speciális kognitív tesztek kitöltése, és a neuropszichológus által végzett feltárás. A kóros mértékű agysorvadás nagy felbontó képességű képalkotó eljárásokkal, például koponya CT vagy MRI vizsgálattal mutatható ki. Ugyancsak képalkotó módszerekkel győződhetünk meg arról, nemstroke, tumor, trauma, vagy más alaki eltérés okozza-e a tüneteket – ismerteti dr. Jakab Gábor PhD, a Neurológiai Központ neurológusa.