Így hat az életmódunk a látásunkra

Számos olyan szemészeti betegség létezik, melyben a beteg életmódja a szembetegség kimenetelét, lefolyásának gyorsaságát, súlyosságát jelentősen befolyásolja.

Ezekben a betegségekben a helyes életmód és az életmódra vonatkozó tiltások ismerete a látás megőrzése szempontjából nagy jelentőségű. Érdemes tehát áttekinteni a legfontosabb ilyen állapotokat. A kérdés tisztázásához Prof. Dr. Holló Gábor, a Szemészeti Központ szemész szakorvosa, glaukóma specialistája volt segítségünkre.

A dohány-alkohol okozta éleslátás vesztés (dohány-alkohol ambliópia)

A dohány-alkohol ambliópia egy jól körülírható, kifejezetten életmódi tényezőkön alapuló betegség, ami az éleslátás súlyos és vissza nem fordítható megromlásához, illetve elvesztéséhez is vezethet. Az öröklött hajlam, a dohányzás és a krónikus alkoholizmus együttes hatásainak következtében a látóidegnek azon rostjai, amelyek a központi éleslátást biztosítják a szem ideghártyájában, károsodnak, tönkremennek. Kezdetben az alkohol és a dohányzás elhagyásával, valamint B- vitaminok adásával a látáskárosodás lassítható, megállítható. Előrehaladott esetekben azonban a központi éleslátás megtartására nincs lehetőség. Ezért a dohányzásmentes és lehetőleg rendszeres alkoholfogyasztástól is mentes életmód együttese mindenképp előnyös szemészeti szempontból is.

A cukorbetegség okozta retina károsodás (diabéteszes retinopátia)

A cukorbetegség okozta retina elváltozása súlyos cukorbetegség nagyon gyakori és sokszor meg nem állítható, vissza nem fordítható szövődménye. A szénhidrát háztartás hosszú távú egyensúlyának hiánya a legfontosabb kiváltó tényező. Ez azt jelenti, hogy a cukorbetegek, akiknek a vércukra (nem csak a reggeli éhomi, hanem a teljes napi vércukra) nincsen megfelelően beállítva, annak ellenére, hogy néhány évtizedig panaszmentesek, megalapozzák a cukorbetegséghez társuló retinopátia kialakulását. E betegség súlyos formájának kialakulásakor jelennek meg az első szemészeti tünetek. A kezelés hosszútávon mérsékelt sikerrel jár. A viszonylagos siker előfeltétele a szénhidrát anyagcsere rendezése. A legtöbb esetben a látás jelentősen megromlik annak ellenére, hogy számos műtéti beavatkozásra is sor kerül, és a szembe adott injekciókból álló összetett kezelést is kap a beteg. A kezelés nem pusztán időigényes, de az életminőséget is rontja, ám a vakság megelőzéséhez mindez elkerülhetetlen. Éppen ezért nem inzulinfüggő cukorbetegségben annak felfedezésétől kezdve a vércukrot a teljes napi időtartományban optimálisan kell beállítani. Nem szabad azt gondolni, hogy azért, mert a reggeli (éhomi) érték kicsit magasabb, ez az érték nem növekszik tovább a nap későbbi óráiban. Összességében ennek a betegségnek a társadalmi jelentőségét az adja, hogy a nem inzulinfüggő cukorbetegek egy részének glükóz értékei nincsenek megfelelően beállítva. Sok beteg csupán akkor kerül korrekt, akár inzulinkezelést is tartalmazó terápiára, amikor a súlyos és vissza már nem fordítható szemészeti szövődmények észlelésre kerülnek.

Zöldhályog (glaukóma)

A glaukómaszámos olyan betegség összefoglaló elnevezése, amelyben a látóideg idegrostjai károsodnak. Noha a glaukómát életmódi elemek általában nem befolyásolják, egyes tényezők a már kialakult zöldhályog súlyosbodását jelentősen fokozzák. Tudnunk kell, hogy a zöldhályog állapotának romlását a szem belső nyomásának megemelkedése jelentősen gyorsítja. Éppen ezért a glaukómás betegeknek kerülniük kell az olyan sportokat, mozgásokat (pl. jóga, torna), melyeknél a fej lelóg, vagy fejenállás-jellegű elemeket tartalmaznak. Ennek oka, hogy a fej tartós lehajtásával, a testnek fej fölé helyezésével a vér a fejben felhalmozódik. Emiatt a nyomás a vénákban megnő, így a szem belső folyadéka, mely normál esetben a vénák felé vezetődik el, részben elvezetetlen marad. A folyadék felhalmozódása a szemben megnöveli a szem nyomását, ami a zöldhályog jelentős romlását okozhatja. A glaukómás betegeknek szintén tartózkodniuk kell a préseléssel járó tevékenységektől (pl. fúvós hangszeren való játéktól), mert az erős ellenállás elleni kilégzés a mellkasban a nyomást jelentősen megnöveli, ami szintén emeli a vénákban lévő nyomást. Ez az előbb említett módon a szemnyomás emelkedéséhez vezet- mondja Prof. Dr. Holló Gábor, a Szemészeti Központ szemész szakorvosa, glaukóma specialistája.

Rövidlátás

A közepes-és nagyfokban rövidlátó, azaz a három diopriánál nagyobb mértékben rövidlátó szem a normálisnál lényegesen hosszabb (ez okozza a fénytörés rövidlátás irányában való módosulását). A szemgolyó megnyúlását - mely általában a kamaszkorban következik be a legnagyobb mértékben- a szem minden egyes rétege nem képes kellő mértékben követni, így a retina (ideghártya) a megnyúlás miatt elvékonyodik és finoman berepedezhet. Ezért közepes-és nagyfokú rövidlátás esetén kerülendő az erős rázkódással, a szem megütésével járó tevékenység/sport (boksz, kosárlabda, hegyikerékpározás, stb.). Ezek a rázkódással járó tevékenységek ugyanis a szem üvegtestére hatva a rázkódásnak megfelelő húzást gyakorolnak az ideghártyára. Az elvékonyodott ideghártya pedig könnyen beszakadhat, ami ideghártya vérzést, retina leválástés ennek megfelelően a látás jelentős megromlását okozhatja. A sport a rövidlátók számára természetesen nem tilos, hiszen a rázkódással és szélsőségesen nagy emeléssel járó sportok kivételével a többi szabadidős tevékenység részükre is nyitott- zárta ismertetőjét a professzor.