Január 6-án vízkereszt napjával lezárult a karácsonyi ünnepkör és elkezdődött a télbúcsúztató-tavaszváró időszak, a húsvét előtti negyvennapos böjt kezdetéig, a hamvazószerdáig tartó farsang.

A farsang hossza minden évben változó, attól függően, hogy mikor van húsvétvasárnap. Ettől a naptól számolunk vissza negyven hétköznapot és szombatot, a vasárnapokkal együtt 46 napot, amikor kezdődik a nagyböjt.

„Elmúlik a rövid farsang, de mi ne sirassuk, majd jövőre, iskolában jobban megtanuljuk. Sirassák a lányok itthon maradások, kiknek a nagy méreg miatt ráncos az orcájok!” – ezt harsogták farsang farkán, vagyis farsang végén a pártában maradt lányok ablaka alatt a legények, s még utoljára féktelen jó kedvvel zajt csaptak a faluban, s ahol nem kaptak ajándékot, ott bizony bekormozták a zsugori háziakat.

Aztán az éjfél végső órájában a templom tornyában elkongatták a farsangot, a tánctermekben a zenészek véget vetettek a mulatságnak, jelképesen eltemették a nagybőgőt és elkezdődött a húsvétig tartó nagyböjt.

A Vízkereszt napjától húshagyó keddig (idén március 1.) és a húsvétot megelőző negyvennapos böjt kezdete, hamvazó szerda, amely a 7. század óta szerdai nappal kezdődik és idén március 2-ára esik, a farsangi időszak lezárása. Hamvazószerda elnevezési:szárazszerda, böjtfőszerda, böjtfogadószerda.

A nagyböjt a keresztények számára a bűnbánati időszak, amely alkalmat ad arra, hogy méltóképpen felkészülhessenek a húsvét megünneplésére.

Hamvazószerdától húsvét vasárnapig a böjti napok száma éppen negyven, mivel a vasárnapokat az egyház nem tekinti annak. Hamvazószerdán, illetve az azt követő vasárnapon a pap az előző év virágvasárnapján szentelt barka hamujával keresztet rajzol a hívők homlokára, közben pedig ezt mondja: emlékezzél, ember, hogy por vagy és porrá leszel. A megszentelt ételeket a pap a szegények között kiosztotta. A templomokat ebben az időszakban nem díszíti virág és nem illik húsos, zsíros ételeket sem fogyasztani ebben az időszakban. A húsvétra készülés fontos részét képezik a mindennapi életben tett jócselekedetek. Viszont a porták gazdái, a vidéki gazdaemberek és asszonyaik innentől kezdve már nem csak a ház körüli munkákra, hanem a kinti teendőkre is figyelnek. Ilyenkor morzsolják a vetőkukoricát, mert állítólag, ha az ekkor kerül a földbe, nem dobja ki az ürge. A babonásabb helyeken, mint a Mura vidéken régen a gazdasszonyok sötétedés után háromszor körül szaladták a házat és a kezükben tartott egyéves mogyorófavesszővel verték a ház falait, hogy elkergessék a télen befészkelt rágcsálókat.

Húsvétra készülünk-Húshagyó kedd, hamvazó szerda, böjti időszak