Noha egyre több adat és információ gyűlik össze a koronavírus elleni védőoltások gyakorlatban tapasztalt hatékonyságáról, az újonnan felbukkanó variánsok okozta járványhullámok miatt még mindig nem egyértelmű, hogy pontosan mikor lehet szükség a következő emlékeztető oltás beadására.
Az új koronavírus omikron variánsának decemberi berobbanása és villámgyors terjedése nyilvánvalóvá tette, hogy idővel szükség lehet egy újabb emlékeztető oltás beadására. Akkor is, ha ez a variáns a legtöbb embernél alapvetően kevésbé súlyos lefolyású megbetegedést okoz, mint a korábban dominánsdelta változat - számol be a HáziPatika.
Egyre több ország, például Izrael, Spanyolország, Dánia, Svédország és Magyarország teszi lehetővé állampolgárai egy csoportja számára a második emlékeztető oltás beadatását annak reményében, hogy az ily módon megtámogatottimmunrendszerhatékonyabban veszi fel a harcot az omikron variáns okozta megbetegedéssel. Ám az emlékeztető oltásokkal kapcsolatos útmutatások országonként eltérőek lehetnek: nincs globális konszenzus azzal kapcsolatban, hogy kinek és pontosan mikor van szüksége a negyedik, esetleg ötödik dózisra valamelyik vakcinából. Az Egyesült Királyságban például azt ajánlják, hogy a legveszélyeztetettebb csoportok tagjai tavasszal kapják a második emlékeztető oltást. Magyarországon erre bárkinek lehetősége van - orvossal való konzultációt követően. De az, hogy lehetőség van rá és az, hogy valóban szükséges-e, és ha igen, pontosan mikor, már egészen más kérdés.
A negyedik dózis szükségességét egyelőre nem támasztják alá tudományos bizonyítékok, ám a közelmúltban publikált kutatások eredményei arra utalnak, hogy adhat egy erős lökést a lanyhuló immunitásnak -írja témát körüljáró összefoglalójában a Medical News Today.
A Pfizer és a Moderna ez irányú vizsgálata megállapította, hogy a negyedik dózisként beadott mRNS-alapú vakcinák szerény mértékben fokozták az omikron variáns elleni védelmet, ám az antitestszintet visszatornázták a harmadik dózis után mért szintre. Viszont nem növelték jelentősen a védőoltások hatékonyságát, nem akadályozták meg, hogy az oltottak megfertőződjenek. Kutatási eredmények azt tükrözik, hogy a kizárólag Pfizer-BioNTech-vakcinát kapóknál a negyedik dózis 30 százalékkal nagyobb védelmet nyújtott az omikronos fertőzéssel szemben, mintha csak három dózist kaptak volna. A negyedik adag Moderna-vakcina esetében ez a "plusz" védelem mindössze 11 százalék volt. Az Egyesült Királyság Egészségbiztonsági Ügynökségének adatai szerint az emlékeztető oltáshatására kialakuló, tüneti fertőzést megelőző immunvédelem tíz hét után 45-50 százalékra csökken.
Noha a koronavírus elleni védőoltások típustól függetlenül a legtöbb embernél megfelelő és erős immunvédelmet építenek fel, vannak kevésbé szerencsések, akiknél a vakcina hatására nem alakul ki mérhető antitestszint. Hogy kiknél és miért, arról a CNN készített riportot.
A jelenlegi adatok azt sugallják, hogy a veszélyeztetett csoportokba tartozók számára - akiknél magas a súlyos megbetegedés kockázata - előnyös lehet a lanyhuló immunvédelem megerősítése egy újabb emlékeztető oltással. Ebbe a körbe tartoznak azok az idős vagy krónikus betegséggel küzdő, esetleg immunhiányos emberek, akiknél legalább 4-6 hónap telt el az első emlékeztető oltás beadása után. Egy izraeli megfigyeléses vizsgálat kimutatta, hogy a 60 éves vagy annál idősebb, veszélyeztetett csoportba tartozó emberek számára a negyedik oltás valamivel magasabb szintű védelmet biztosít afertőzésés a súlyos megbetegedés ellen.
Mivel az omikron variáns fertőzőképesebb és hatékonyabban képes kikerülni a védőoltások kialakította immunvédelmet, mint elődje, a delta változat, sok oltott is elkapja, annak ellenére, hogy egy részük már az emlékeztető oltáson is túl van. Ennek ellenére szakemberek szerint az emlékeztető oltás továbbra is ajánlott, mert megakadályozhatja a súlyos lefolyású betegség, valamint a kórházi kezelést igénylő állapot kialakulását. Ahogy a Medical News Today beszámol róla: egyre több bizonyíték utal arra, hogy akik már korábban átestek a fertőzésen - amit egy másik variáns okozott -, de nem vették fel a védőoltást, sebezhetőek a jelenlegi és a jövőbeli változatok okozta újrafertőződéssel szemben.
Az emlékeztető oltások beadásának ideális időpontja máig vitás kérdés: a túl korán és a túl későn beadott dózis sem szerencsés.
"Azt látjuk, hogy az antitesteknyújtotta védelem három hónap után kezd halványulni" - közölte Alexander Rodgers, a Charles R. Drew Orvosi és Tudományegyetem társprogramigazgatója. A legtöbb ország ez alapján ajánlja az emlékeztető oltások beadását. Ugyanakkor Rodgers rámutatott: az antitestek hatékonysága szempontjából életszerűbb stratégia lehet az oltások között eltelt idő optimalizálása.
"Egy olyan országban, ahol még nem engedélyezték a negyedik dózist, észszerű lenne a második dózis maximális hatékonyságának eléréséig kitolni a harmadik adag beadását" - tette hozzá. Véleménye szerint az emlékeztető dózisok száma leginkább az egyes országok oltóanyag-elosztásáról és erőforrásairól szól, semmint az azok szükségességét alátámasztó tudományos bizonyítékokról. Mint mondta, további kutatásokra lesz szükség az oltások között eltelt optimális idő és a további dózisok számának meghatározásához.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.