Mi is az a köszvény? Mit tehetünk ellene?

Köszvényes betegség esetén húgysavkristályok rakódnak le a szövetekben (főként az ízületekben), és ezek a kikristályosodott, kemény csomók gyulladást okozva időnként rohamokat provokálnak.

A magas húgysavszint jellemző a köszvényben szenvedőknél, de ha valakinek „csupán” magas a húgysavszintje, az nem feltétlenül köszvényes.

Miből lesz a húgysav?

A húgysav az emberi szervezetben a purinlebontás végterméke. Purint főként a sejtekben található DNS és RNS tartalmaz. Emlősállatokban a húgysavat az urikáz enzim tovább bontja – ez az oka annak, hogy nem látni az állatkertben köszvényes oroszlánokat (pedig elég sok húst esznek). Emberben az urikáz enzim hiányzik, ezért ha a húgysav mennyisége megnő, az köszvény kialakulását okozhatja.

Amit érdemes tudni…

Köszvény alakulhat ki a vese működésének zavara esetén, mivel a húgysav nagyobb részét a vese távolítja el a szervezetből. Egyes betegségek, pl. pikkelysömör következtében is magasabb húgysavszint tapasztalható. A fentebb említett kristályképződés alacsony hőfokon intenzívebb, ezért a kristályok előszeretettel rakódnak le a testtől távoli helyeken – pl. a fülcimpában, nagylábujjban –, és az akut köszvényes rohamok is itt lépnek fel a leggyakrabban. A kevés folyadékfogyasztás kedvez a kristályképződésnek, ezért ügyelni kell a megfelelő folyadékbevitelre. Köszvényes roham fellépésének kedvez a túlzott mértékű evés, az alkoholfogyasztás és egyes gyógyszerek alkalmazása.

Nem elég a gyógyszer, az étrendre is figyelni kell

Bár a köszvény kezelésében a gyógyszeres kezelés hatékonysága vitathatatlan, az étrendre mégis érdemes odafigyelni. Már csak azért is, mert a köszvény gyakran társul elhízással, cukorbetegséggel, magas vérnyomással, szív- és érrendszeri betegséggel vagy veseelégtelenséggel ( rossz esetben ezek mindegyikével), ahol szintén fontos a megfelelő diéta.

A köszvény és az ajánlások

A köszvényes betegek dietetikai kezelésére hosszú évek óta áll rendelkezésre kidolgozott gyakorlat. Tavaly azonban a legújabb kutatási eredmények alapján új, magyar konszenzus látott napvilágot a betegek gondozásáról és dietoterápiájáról. Ez a régi elképzeléseket sok helyen felülírta. Jelen írásomat az új ajánlás alapján készítem.

Az új ajánlás szerint továbbra is károsnak tartjuk a vörös húsok, tenger gyümölcsei, sör és tömény italok fogyasztását. Az olyan, korábban kerülendőnek tartott ételekről, mint a magas purintartalmú zöldségfélék (bab, borsó, spenót, karfiol, gomba) kiderült, hogy nem emelik meg a húgysavszintet. A szakemberek már korábban is azon a véleményen voltak, hogy a cseresznye és a meggy antocianintartalmuk révén jó hatásúak köszvényben. A sör és a tömény italok fogyasztása egyértelműen károsnak mondható, azonban a kis mennyiségű vörösbor kifejezetten előnyös hatást eredményezhet.

Mit vegyünk még figyelembe?

A köszvény esetén figyelembe kell venni az egyes társbetegségek kialakulásának lehetőségét is. Az esetek nagy részében energiaszegény diétára van szükség, hiszen sok köszvényben szenvedő egyúttal elhízott is. A rendszeres halfogyasztás nem hagyható el, hiszen a halakban található omega-3 sav csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának rizikóját. A sótartalom csökkentése a magas vérnyomásban (is) szenvedőknek fontos.

A szénhidrátok purinürítő hatása miatt a szénhidrátalapú élelmiszerek étrendi szerepeltetése kulcsfontosságú. Kivétel ez alól a fruktóz, aminek fogyasztása növeli a húgysavszintet. Fruktózból napi maximum 50 g fogyasztása javasolt, az is elsősorban friss gyümölcsként. A fruktóz nagy mennyiségben található meg az egyes üdítőitalokban, másrészt cukorbetegségben szenvedők számára fejlesztett édesítőszerként is alkalmazzák.

A tejtermékek rendszeres étrendi szerepeltetése húgysavszintcsökkentő hatással rendelkezik.

Talán egyetérthetünk abban, hogy köszvény esetén a diéta egyik legfontosabb eleme a húsfogyasztás (főleg a vörös hús fogyasztásának) csökkentése. Ajánlatos a húsokat hideg vízben előfőzni, és a főzőlevet kiönteni, mert a problémát okozó purin kioldódik a főzővízben. A hús mennyisége csökkenthető, ha hússzeletek helyett rakott, töltött ételeket vagy zöldséggel készített fasírtokat, vagdaltakat készítünk.

A köszvény egy nagyon fájdalmas és meglepően gyakori betegség, amely anyagcsere eredetű, így egyáltalán nem mindegy, milyen étrendet folytat az érintett.

Igyunk sokat – de mit?

Köszvény esetében jó hatásúak lehetnek a különböző alkalikus gyógyvizek és ásványvizek. A szénsavas italok fogyasztása kerülendő.

A gyógynövények közül ajánljuk aFekete ribizlileveles teakeveréket, melyből naponta 1-3 csészével ajánlunk fogyasztani. A teakeverék összetétele: feketeribizli-levél, nyírfalevél, erdeiszeder-levél és erdeimálna-levél.

Azerdei szederlevélés azerdei málnalevél teákatkülön-külön vagy egyenlő arányban összekeverve is lehet fogyasztani napi 1-2 csészével.

Kúraszerűen amezei zsurló teais iható napi egy csészével 6 héten keresztül.

Felhasznált irodalom:

• Alföldi Sándor, Mátyus János, Szekanecz Zoltán: A Magyar Hypertonia Társaság, a Magyar Nephrológiai Társaság és a Magyar Reumatológusok Egyesületének konszenzusdokumentuma (Hypertonia és Nephrologia, 2020;24(Suppl.2)S1-S20