COVID - Döbbenetes tény befolyásolhatja az oltás immunválaszát?

Vajon hatással lehet a napszak, amikor az oltás be lett nekünk adva, arra, mennyi antitestet termel a szervezetünk? Egy új tanulmány szerint igen.

Meglepő felfedezést tettek kutatók a koronavírus elleni oltás napszakával kapcsolatban. A jelek szerint az, mikor vettük fel a vakcinát, hatással lehet az immunválaszra.

A szakemberek szerint magasabb antitest-szintek voltak azonosíthatók azoknál az egészségügyi dolgozóknál, akik délután kapták meg a vakcinájukat. Az oltásra adott választ befolyásolhatja a cirkadián ritmus.

„A megfigyeléses tanulmány bizonyítja, hogy a napszak befolyásolja a koronavírus-oltásra adott immunválaszt, s az eredmények relevánsak lehetnek a vakcina hatékonyságának optimalizálása szempontjából” – mondta el dr. Elizabeth Klerman, a tanulmány társszerzője, a Massachusettsi Általános Kórház Neurofiziológiai Osztályának kutatója.

Hangsúlyozta, hogy az oltás ugyanakkor napszaktól függetlenül a leginkább kulcsfontosságú lépés a Covid-19 fertőzés megelőzésében.A szakember kutatócsoportja csaknem 2.800 brit egészségügyi dolgozó körében értékelte az antitestszinteket. Az alanyoktól vérmintáját vettek az oltáskor a brit fertőzésmegelőzési program keretében.

Modellt készítettek az antitestszintre gyakorolt hatás vizsgálatára több tényezőt figyelembe véve: ezek az oltás napszaka, a vakcina típusa – Pfizer vagy AstraZeneca –, az életkor, a nem és a vakcina után eltelt napok száma.

Megfigyeléseik alapján az antitestválasz általában magasabb azoknál, akiket a nap folyamán később oltottak be. Más csoportok, amelyeknél az antitestválasz magasabb volt: akik megkapták a Pfizer vakcinát, a nők és a fiatalabbak.

Egyes betegségek tünetei, valamint a gyógyszerek hatása is változhat napszakonként, ez a kutatás azonban ellentétben áll a korábban idős férfiak körében végzett vizsgálatokkal, akiknél magasabb volt az influenzával szembeni érték a reggel felvett influenza elleni oltást követően.

„A koronavírus, illetve az influenza elleni védőoltás eltérő hatásmechanizmussal rendelkezik, az antitestválasz pedig nagymértékben változhat attól függően, hogy az immunrendszer felismeri-e a korábbi fertőzésekből - így például az influenzából - származó kórokozót, vagy új vírussal szembesül” – hangsúlyozta dr. Klerman.

A tanulmánynak egy korlátja volt: nem álltak rendelkezésre adatok a résztvevők orvosi és gyógyszeres anamnézisére, valamint műszakonkénti munkavégzési szokásaira vonatkozóan – ezek ugyanis befolyással lehetnek az oltásra adott immunválaszra.

„Szükséges megismételnünk az eredményeket és jobban meg kell értenünk a Covid-19 mögöttes fiziológiáját, a szervezet oltásra adott válaszát, mielőtt azt javasolnánk, hogy akik extra immunválaszt szeretnének a vakcinától - például az idősebbek vagy az immunhiányos emberek -, délutánra időzítsék be az oltás felvételét” – mondta dr. Klerman.

Hozzátette: ez a kutatás az első lépés a koronavírus vakcinára adott, napszakkal kapcsolatos immunválasz-adás fontosságának bemutatásában.

Klerman és munkatársai jelenleg a védőoltások mellékhatásaira vonatkozó adatokat elemzi, azoktól az emberektől, akik a bostoni Mass Brigham Általános Kórház létesítményeiben kapták meg az oltást.

Bízik benne, hogy lesz módjuk újraelemezni a Covid-19 vakcina randomizált, ellenőrzött kísérleteiből származó adatokat, hogy megállapítsák: befolyásolja-e a vakcina hatékonyságát a napszak, amikor a résztvevők megkapták azt.

„Amennyiben az antitestszint magasabb, ha délután veszik fel az oltást az emberek, valószínűleg láthatjuk majd, hogy a mellékhatások is nagyobbak” – mondta dr. Klerman.

Az eredményeket a kutatók a Journal of Biological Rhythms folyóiratban közölték.

Olvasd el ezt is!