COVID – Ebben bíznak a megingathatatlan oltásellenesek

Az oltásellenes magyarok legnagyobb része még mindig azt gondolja, nem foghat ki rajta a COVID.

• De a járványt bagatellizáló hangok visszaszorultak a harmadik hullámban.
• Felmérték, milyen érveket hoznak még fel az oltásellenesek.
• Egy másik kutatás pedig kimutatta, hogy a szabad vakcinaválasztás növelte az oltási hajlandóságot.
• És alaposan megosztotta az embereket a modern és a klasszikus oltástechnológia.

Januárban még a felnőttkorú magyarok negyede, júniusban már csak minden hetedik zárkózott el az össszes koronavírus elleni vakcinától. Azóta ez nem nagyon változott, ahogy a bizonytalanok aránya sem, ami 4-6 százalék körül mozog. Rajtuk kívül minden hónapban 1-2 százalék mondja, hogy szeretne oltást, de még nem jelentkezett érte - számol be a 444.hu.

Ezt a Szegedi Tudományegyetem Járványmatematikai Modellező Csoportjának kutatásából tudjuk. Itt készítik többek közt a járvány terjedéséről szóló előrejelzéseket, amiket rendszeresen megosztanak az operatív törzzsel. Azon túl, hogy igyekeznek feltérképezni a vírus szempontjából veszélyes találkozásokat, január óta havonta felmérik a lakosság oltási hajlandóságát is. Ehhez egy országos reprezentatív mintát használnak, amiből a teljes 18 év feletti népességre következtethetünk.

Az oltást elutasító emberektől mindig megkérdezik, miért nem akarják beadatni egyik vakcinát sem.

Az év eleje óta több mint 1600 különböző választ kaptak, amiket most kategóriákba rendeztek, hogy látható legyen, mikor, mi volt a legnagyobb visszatartó erő. Az eredmények még publikálás alatt vannak, de Koltai Júlia, az adattudományi csoport munkatársa A 444.hu-val megosztotta a fontosabb tanulságokat.

"Rajtam nem fog ki a vírus"

• Járványhelyzettől függetlenül az egyik leggyakoribb érv, hogy az illető nem érzi magát veszélyben, erősnek gondolja az immunrendszerét. Ezt rendszeresen az oltatni nem akaró emberek 20-25 százaléka mondja.
• Valamivel kevesebben, de elég sokan vannak, akik nem bíznak az oltóanyagokban, károsnak tartják őket, viszont nem pontosítják, miért.
• Külön csoportot alkotnak, akik a mellékhatásoktól félnek. Az év elején még kevesebben voltak ilyenek, de ahogy egyre többen kapták meg az oltást, úgy terjedtek a személyes beszámolók, így mostanra az oltást elutasítók negyede-ötöde ezzel érvel.

• A felmérések alapján nyárra erősödött meg az emberekben az az érzés, hogy nem akarnak „kísérleti nyulak lenni”, és az is, hogy a vakcinák egyszerűen nem hatékonyak. Ez talán azzal függ össze, hogy abban az időszakban az esetszámok is alacsonyabbak voltak, és a korlátozásokat is szinte teljesen eltörölték.
• De ellentétes folyamatra is van példa. Januárban még elég sokan mondták, hogy nem tartják veszélyesnek a vírust, aztán a harmadik hullám érkezésével jelentősen csökkent az arányuk.
• Nagyjából 10 százalék mondja, hogy azért nem kéri az oltást, mert már átesett a betegségen. (Ez persze nem feltétlenül jelenti azt, hogy valóban van még védettsége, sőt azt sem, hogy bizonyítottan átesett.)
• Hasonló arányban mondják, hogy egészségügyi okokból nem akarják az oltást, ideértve azt is, hogy gyereket terveznek.
• Vannak persze összeesküvéselmélet-hívők is, ők nagyjából az oltást elutasítók 10 százalékát teszik ki, ők Bill Gates-t és a mikrochipeket említik.

Érdekes, hogy más országokban gyakran felmerül, mennyire fontos az intézményekbe, a politikába vagy az egészségügybe vetett bizalom. Utóbbi például a spanyol és a portugál vakcinasikerben is szerepet játszhatott.

Ez is érdekelhet!