Szorongásra sörkorcsolyát!

A helyi sörözőben fogyasztható sós rágcsálnivalók a vendégek szomjának felélesztésén kívül másra is jók: a szociális szorongás elfojtásában is szerepet játszhatnak.

A The Journal of Neuroscience április 6-i számában megjelent, a Cincinnati Egyetemen végzett új kutatásából az derül ki, hogy a megnövekedett nátriumszint a szervezet stresszhormonjainak gátlása révén tompítja a stresszre adott választ. A máskülönben a stresszes helyzetekben aktiválódó hormonok a hipotalamusz-hipofízis-mellékvese tengely mentén helyezkednek el, amely a stresszválaszt szabályozza.

„Az állatvilágból vett hasonlattal ez az „itató hatás” - mondja a tanulmány vezető szerzője, Eric Krause. „Amikor valaki szomjas, le kell győznie bizonyos mértékű félelmet és szorongást ahhoz, hogy megközelítse a közös ivóvízforrást. Közben javítani próbálja az interakciókat annak érdekében, hogy mindenki odaférjen a vízforráshoz.”

Krause munkatársaival nátrium-kloriddal dehidratált kísérleti patkányokat, majd stresszhatásnak tették ki az állatokat. A kontroll csoporthoz viszonyítva a nátrium-kloridot kapott patkányok kevesebb stresszhormont szabadítottak fel, és kisebb szív-érrendszeri reakciót tanúsítottak a stresszre. A szociális interakció terén pedig azt tapasztalták a kutatók, hogy ezek a patkányok találkozáskor interaktívabbak illetve szociálisan kevésbé szorongók voltak.

További vizsgálatok azt mutatták, hogy a kiszáradás kompenzációjára a vesére ható hormonok az agyra is hatást gyakoroltak, és szabályozták a stressztényezőkre adott választ és a szociális szorongást. A megnövekedett nátriumszint azzal korlátozta a stresszválaszokat, hogy elnyomta az angiotenzin II felszabadulását. Ezzel szemben fokozta a stressz ellen ható oxitocin hormon aktivitását.

Krause úgy véli, további kutatásokkal megvizsgálhatják e hormonok és idegi áramkörök szerepét a szociális szorongásos zavarokban és az autizmusban. A kutató elmondta, hogy már korábbi kutatások is utaltak arra, hogy oxitocin hiány is szerepet játszhat az autizmus kialakulásában, ezért most azt is meg kell vizsgálni, lehetséges-e, hogy a terhesség alatt bekövetkező folyadékegyensúly zavar eredményezi az autisztikus rendellenességeket.