Kedvenc zenénket hallva nem véletlenül leszünk izgatottak és lesz azonnal jobb a kedvünk. Nem is olyan költői az ismert mondás, hogy „ritmusra dobban a szív”.
Kutatások szerint, valóban tudja a zene ritmusa befolyásolni szívverésünk tempóját. Szívbetegségben szenvedőknél a zene hatására csillapodhat fájdalmuk és szorongásuk, amely összefüggésben áll a szívverés és vérnyomás lassulásával.1 Ezzel együtt hangulatunkat, érzelmi állapotunkat, a vérnyomásunkat és légzésünk tempóját is befolyásolhatja. Szívünk gyorsabban ver ha pörgősebb zenét hallunk, mintha lassú, monoton zenét.1 Ezért is érdemes koncentráláshoz, pihenéshez, megnyugváshoz lassú zenét választani. Azonban érdemes odafigyelni, hogy szívünk mikor ver gyorsabban, vagy hagy ki egy-egy ütemet, mert ezáltal akár komoly betegségre is időben fény derülhet!
Ha percenként 100-nál többször dobban meg, akkor már szapora szívverésről beszélünk. Ha azonban nem kedvenc zenénk hallgatása vagy sportolás miatt ver sebesebben szívünk, akkor tahycardiára, vagyis felgyorsult szívverésre is gyanakodhatunk. Fontos tisztában lennünk vele, hogy a szív amely részét érinti a jelenség (pitvarait vagy kamráit), mert a tahycardiának számos fajtája létezik. Gyakori például a szupraventrikuláris tachycardia, amely több, a kamrák felett eredő szívritmuszavar típust foglal magába. Ennél a jelenségnél akár 160-200 percenkénti dobbanás is lehetséges bizonytalan ideig, mely néhány perctől akár órákig is eltarthat.2
Szívünk percenkénti 60-80 összehúzódással pumpálja az oxigénben gazdag vért testünk minden pontjába. A szívdobbanás jellegzetes hangját a szívbillentyűk egyenletes nyitása és zárása okozza.3Mi történik azonban, amikor egyenletesség helyett egyszer- kétszer kimarad egy dobbanás? Ez egy önmagában még veszélyt nem jelentő funkciózavar, ami egy úgynevezett pótütéssel áll összefüggésben, azaz az szívösszehúzódások sorában keletkezik egy „plusz” összehúzódás, amit egy hosszabb szünet követ. Ez a jelenség jár azzal az érzéssel, mintha „kihagyna” a szívünk egy ütemet.2 A kimaradó dobbanások, a szédülés és gyengeség mellett a bradycardia, vagyis lassú szívverés tünetei.2 Ezek a tünetek kevésbé jellegzetesek, ezért nem árt az óvatosság és alkalmanként akár tünetmentesen is kardiológiai vizsgálaton részt venni.2
Mindkét jelenség tapasztalásakor érdemes orvoshoz fordulni. Egy alapos kivizsgálás során olyan problémák derülhetnek ki, amelyek szakszerű kezelésével sokat tehetünk szívünk egészségének megőrzéséért. Amennyiben a kardiológiai vizsgálat során kiderült, hogy a megelőzésre már nincs lehetőség, a probléma kezelésre széles skála áll rendelkezésünkre; a gyógyszeres kezelésektől a szívbe beültetett úgynevezett pacemakeren keresztül egészen a szívsebészetig.
Szív és érrendszeri betegségekbe a tavalyi évben több mint 30.000 fő vesztette életét Magyarországon.4 Ezek nagy része megelőzhető, elsősorban egészségesebb életmóddal és rendszeres szűrővizsgálatokkal.
Antiepileptikus hatással van az agyra Mozart zenéje, és lehetséges kezelést jelenthet az epilepsziás rohamok megelőzésére egy új kutatás szerint, amelyet az Európai Neurológiai Akadémia 7. virtuális kongresszusán mutattak be.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.