Sokan nem tudják, hogy összefüggés van a vérrögképződés és a hormonális fogamzásátló tabletták szedése között. Egy egyszerű vizsgálattal szűrhető a trombózis hajlam, mégis kevés ilyen szűrés történik.
Ma Magyarországon közel 1 millió nő használ hosszabb- rövidebb ideig fogamzásgátló tablettákat, jelenleg ez a legszélesebb körben elterjedt védekezési mód. Egy 2012-ben készült felmérés szerint az USA-ban 11 millió nő használt fogamzásgátló tablettát, világszerte pedig 100 millió. Ezek a tabletták tekinthetők az egyik legnagyobb rizikófaktornak a vénás troboembolizáció szempontjából a termékeny korú nők körében.
Trombózisról akkor beszélünk, amikor az érrendszerben (leggyakrabban a láb vénáiban) vérrög képződik. Ez a vérrög a vér áramlásával sodródik, egészen addig, amíg egy kisebb érszakaszhoz érve megakad, és teljes akadályt képez. Ez a terület többé nem kap vért, szövetelhalás jön létre, ez azembólia. Ha ez a tüdőben történik, akár azonnali halált is okozhat.Mélyvénás trombózisaz, amikor az alsó végtagok mélyen futó gyűjtőereiben vérrögök alakulnak ki. A kezdeti tünet a végtag duzzanata, fájdalma, feszítő érzete. Ha a már leszakadt vérrög a tüdőbe jutott, nehézlégzés jelentkezhet.,
A beteg gyakran összeesik, ez lehet az embólia első jele. Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a lábduzzadás nem feltétlenül egy enyhe tünet. A trombózis gyakran nem jár előzetes tünetekkel, így sokszor csak a már lezajlott betegség tünetei hívják fel rá a figyelmet. Ugyanakkor a hajlam speciális laboratóriumi vizsgálatokkal kimutatható és véralvadásgátló készítményekkel kezelhető.
Hosszas ülést, fekvést vagy sérülést követően, valamely nagyobb műtét utáni időszakban, súlyos elhízásban, valamint különböző daganatos betegségekben gyakran alakul ki vénás trombózis. Azonban sok öröklődő oka is lehet a betegségnek, erre a családban való gyakoribb előfordulás is fel kell, hogy hívja a figyelmet. Ilyen esetekben az első trombózis általában már fiatal felnőtt korban fellép, és általában terhesség, fogamzásgátló tabletta szedése, vagy hosszú utazás váltja ki.
A hormonális változások nagy veszélyt jelentenek trombózis szempontjából, ez nem csak a terhesség, vagy a szülés utáni gyermekágyi időszakra értendő, hanem a fogamzásgátlók és egyéb hormonális készítmények alkalmazására is.
A véralvadási rendszert a vér megalvasztásának, az alvadási folyamatok gátlásának és a keletkezett vérrögök feloldásának gondosan szabályozott egyensúlya jellemzi. Ismert számos olyan genetikai betegség, mely vérrögképződésre hajlamosít. Ezen öröklődő betegségek közül a Leiden-mutáció a leggyakoribb és a legismertebb, a lakosság 5-8 százalékát érinti. További ilyen veleszületett okok még a Protein C-, Protein S-, Antithrombin-III-hiány, Prothrombin polimorfizmus.
Egyre jobban megismerjük, ennek ellenére egyre több fura tévhit kering a PCOS-el kapcsolatban. A betegség sajnos nagyon sok nő életét keseríti meg, és lehetetleníti el a családalapításukat, éppen ezért foglalkoznak vele annyit.
A rossz hír, hogy a fogamzásgátló tabletta, mint pluszban a szervezetbe juttatott hormon, a véralvadási rendszert szintén a fokozott alvadékonyság irányába tolja el úgy, hogy gátolja az antitrombin (ez képes elkapni és megkötni az alvadási enzimeket) nevű fehérje szintézisét, ami pedig gátolná az aktív véralvadási faktorok hatását, ill. a fibrin oldódásának gátlásával is hozzásegítenek a trombózis kialakulásához. Nagyon fontos, hogy az antitrombin megfelelő szinten legyen jelen a szervezetben. A magas hormontartalmú fogamzásgátlók azonban gátolják az antitrombin előállítását a májban. Így – mivel kevesebb a mennyisége -, a fehérje nem tudja „elkapni” az enzimeket, ezáltal pedig fokozódik a trombózishajlam.
Éppen ezért –különösen, ha az illető egyéb trombózis-provokáló faktorral is rendelkezik – a hormonális szerek használata igencsak megnöveli a vérrögök kialakulásának esélyét. Fiatal fogamzóképes korú nőkben a vénás tromboembolizáció előfordulása igen ritka, de megelőzhető halálok lenne. A kombinált fogamzásgátló készítmények használata azonban növeli az előfordulási gyakoriságot.
Egészséges, hormonális fogamzásgátló tablettát szedő fiatal nőkben a vénás trombózis előfordulási gyakorisága 4-6-szorosára növekszik a szedett tabletta összetételétől függően. (Az USA-ban 3-15/10000 nő/év az előfordulása a használók között, míg 1-5/10000 nő/év a nem használók között). Akik hordozzák a Leiden mutációt még 8-szoros kockázatnak vannak kitéve. Aki tehát fogamzásgátlót szed és Leiden mutációja is van, akár 50-szeres trombózis kockázatnak is ki lehet téve!
Felmerül a kérdés, hogy van e különbség a trombózis rizikót tekintve a hormontartalom és a hormon szervezetbe juttatásának módját tekintve a különböző fogamzásgátló készítmények között. Vizsgálatok kezdik kirajzolni, hogy a trombózis rizikó nem ugyanakkora a különböző generációjú fogamzásgátlók között. A 2. és 3. generációs tabletták 3-4-szeresre emelik a kockázatot.
Első generációs készítmények: 50 μg (mikrogramm), vagyis 0.05 mg ethinyl estradiolt (EE) tartalmaznak.
Második generációs készítmények: alacsonyabb dózisú ösztrogén származékot (20, 30, 35 μg) és levonogestrelt tartalmaznak.
Harmadik generációs készítmények: desogetrel tartalmúak (mely kevésbé androgén hatású).
Negyedik generációs készítmények: drospirenon progeszteron származékot tartalmaznak, mely anti- androgén aktivitású.
A modern fogamzásgátlók 10, 15, 20, 30, 35 μg ösztrogén származékot tartalmaznak. Bebizonyosodott, hogy magasabb ösztrogén tartalom emeli a trombózis rizikót. Azonban az is, hogy 35 μg vagy az alatti ösztrogén tartalomban nincs különbség, vagyis az ösztrogén tartalom 35 μg alá csökkentésével már nem csökkenthető tovább a trombózis rizikó. Ha valakinél ösztrogénnel összefüggésbe hozható trombózis rizikó áll fenn, minden fajta ösztrogén tartalmú hormonális fogamzásgátlási módszer kerülendő!
Egy tanulmány szerint a 3. generációs készítményeknél kétszeresére emelkedik a kockázat a 2. generációs készítményekkel összehasonlítva. Továbbá az új használók körében jóval nagyobb a rizikó, mint hosszú használat során. A mélyvénás trombózis leggyakrabban a tabletta használat első évében jelentkezik.
Hormonális fogamzásgátlók ismertek tabletta, hüvelygyűrű, tapasz, hormonális spirál formájában. A jelenleg forgalomban lévő hüvelygyűrű 120 μg, azaz 0,12 mg desogestrel származékot és 0,015 mg ösztrogén származékot bocsájt ki naponta. Tehát a vaginális használat fele akkora ösztrogén származékot jelent, mint a szájon át alkalmazott készítmény. Azonban ez (a 35 μg alatti érték) már nem csökkenti tovább a kockázatot. Tévhit tehát, hogy a hüvelyi úton használt hormonális készítmények nem jelentenek kockázatot a mélyvénás trombózis szempontjából. Hüvelygyűrű használat során ez a szám 11,3/10000 nő/ év.
Számos kutatás bizonyította, hogy a trombózishajlam növekszik 35 év felett, dohányzó, elhízott nőknél, illetve hormonális fogamzásgátló használata mellett, vagy ha még valamilyen genetikai eredetű véralvadási zavar is van a háttérben. Ha ilyen zavarra fény derül, illetve a családban előfordult már tromboembóliás esemény, a saját érdekünkben ne használjunk hormontartalmú fogamzásgátlót. Ilyen esetben jó megoldás lehet a hormonmentes méhen belüli eszköz.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.