A fogamzásgátló rontja a helyzetet

A rossz hír, hogy a fogamzásgátló tabletta, mint pluszban a szervezetbe juttatott hormon, a véralvadási rendszert szintén a fokozott alvadékonyság irányába tolja el úgy, hogy gátolja az antitrombin (ez képes elkapni és megkötni az alvadási enzimeket) nevű fehérje szintézisét, ami pedig gátolná az aktív véralvadási faktorok hatását, ill. a fibrin oldódásának gátlásával is hozzásegítenek a trombózis kialakulásához. Nagyon fontos, hogy az antitrombin megfelelő szinten legyen jelen a szervezetben. A magas hormontartalmú fogamzásgátlók azonban gátolják az antitrombin előállítását a májban. Így – mivel kevesebb a mennyisége -, a fehérje nem tudja „elkapni” az enzimeket, ezáltal pedig fokozódik a trombózishajlam.

Éppen ezért –különösen, ha az illető egyéb trombózis-provokáló faktorral is rendelkezik – a hormonális szerek használata igencsak megnöveli a vérrögök kialakulásának esélyét. Fiatal fogamzóképes korú nőkben a vénás tromboembolizáció előfordulása igen ritka, de megelőzhető halálok lenne. A kombinált fogamzásgátló készítmények használata azonban növeli az előfordulási gyakoriságot.

Leiden-mutáció, fokozott kockázat

Egészséges, hormonális fogamzásgátló tablettát szedő fiatal nőkben a vénás trombózis előfordulási gyakorisága 4-6-szorosára növekszik a szedett tabletta összetételétől függően. (Az USA-ban 3-15/10000 nő/év az előfordulása a használók között, míg 1-5/10000 nő/év a nem használók között). Akik hordozzák a Leiden mutációt még 8-szoros kockázatnak vannak kitéve. Aki tehát fogamzásgátlót szed és Leiden mutációja is van, akár 50-szeres trombózis kockázatnak is ki lehet téve!

Foto:pixabay.com

Felmerül a kérdés, hogy van e különbség a trombózis rizikót tekintve a hormontartalom és a hormon szervezetbe juttatásának módját tekintve a különböző fogamzásgátló készítmények között. Vizsgálatok kezdik kirajzolni, hogy a trombózis rizikó nem ugyanakkora a különböző generációjú fogamzásgátlók között. A 2. és 3. generációs tabletták 3-4-szeresre emelik a kockázatot.

Mi a különbség az egyes tabletták között?

Első generációs készítmények: 50 μg (mikrogramm), vagyis 0.05 mg ethinyl estradiolt (EE) tartalmaznak.

Második generációs készítmények: alacsonyabb dózisú ösztrogén származékot (20, 30, 35 μg) és levonogestrelt tartalmaznak.

Harmadik generációs készítmények: desogetrel tartalmúak (mely kevésbé androgén hatású).

Negyedik generációs készítmények: drospirenon progeszteron származékot tartalmaznak, mely anti- androgén aktivitású.

Ösztrogén komponens hatása a trombózis rizikóra

A modern fogamzásgátlók 10, 15, 20, 30, 35 μg ösztrogén származékot tartalmaznak. Bebizonyosodott, hogy magasabb ösztrogén tartalom emeli a trombózis rizikót. Azonban az is, hogy 35 μg vagy az alatti ösztrogén tartalomban nincs különbség, vagyis az ösztrogén tartalom 35 μg alá csökkentésével már nem csökkenthető tovább a trombózis rizikó. Ha valakinél ösztrogénnel összefüggésbe hozható trombózis rizikó áll fenn, minden fajta ösztrogén tartalmú hormonális fogamzásgátlási módszer kerülendő!

Progeszteron komponens hatása a trombózis rizikóra

Egy tanulmány szerint a 3. generációs készítményeknél kétszeresére emelkedik a kockázat a 2. generációs készítményekkel összehasonlítva. Továbbá az új használók körében jóval nagyobb a rizikó, mint hosszú használat során. A mélyvénás trombózis leggyakrabban a tabletta használat első évében jelentkezik.

Mindent a női hormonokról

Hormonális fogamzásgátlók ismertek tabletta, hüvelygyűrű, tapasz, hormonális spirál formájában. A jelenleg forgalomban lévő hüvelygyűrű 120 μg, azaz 0,12 mg desogestrel származékot és 0,015 mg ösztrogén származékot bocsájt ki naponta. Tehát a vaginális használat fele akkora ösztrogén származékot jelent, mint a szájon át alkalmazott készítmény. Azonban ez (a 35 μg alatti érték) már nem csökkenti tovább a kockázatot. Tévhit tehát, hogy a hüvelyi úton használt hormonális készítmények nem jelentenek kockázatot a mélyvénás trombózis szempontjából. Hüvelygyűrű használat során ez a szám 11,3/10000 nő/ év.

Számos kutatás bizonyította, hogy a trombózishajlam növekszik 35 év felett, dohányzó, elhízott nőknél, illetve hormonális fogamzásgátló használata mellett, vagy ha még valamilyen genetikai eredetű véralvadási zavar is van a háttérben. Ha ilyen zavarra fény derül, illetve a családban előfordult már tromboembóliás esemény, a saját érdekünkben ne használjunk hormontartalmú fogamzásgátlót. Ilyen esetben jó megoldás lehet a hormonmentes méhen belüli eszköz.

Forrás:1 2 3 4 5 6 78

Valóban vérrögképződést okozhat a fogamzásgátló?