Mikor fontos a K-vitamin?

A K-vitamin a véralvadás egyik fontos szabályozó tényezője, ám jótékony hatásai közé tartozik az is, hogy elősegíti a máj méregtelenítő funkcióját, egyes kutatások szerint pedig a csontok felépítéséhez is szükséges.

Ha a testünk valamilyen sérülés miatt vérezni kezd, az érpályában lévő egyes véralvadási faktorok aktiválódnak és ezután egymást is aktiválva létrejön egy öngerjesztő folyamat, melynek a vége az, hogy elzáródik a vérző nyílás. Ebben a folyamatban több alvadási faktor keletkezéséhez K-vitaminra van szükség. Ennek hiányában ugyanis olyan alvadási faktorok jönnek létre, melyek nem tudnak a folyamat során aktiválódni, és így nem tudnak részt venni az alvadásban, következésképp a vérzés ideje megnyúlik, vagyvérzékenységkeletkezik.

A K-vitamin a zsírban oldódó vitaminok közé tartozik, bár ennek ellenére nem raktározódik hosszú ideig a szervezetben. A K₁-vitamint elsősorban a zöld leveles növényekben találhatunk, mint például a zöldség- és főzelékfélék, a káposzta, a brokkoli, a spenót, a bimbós kel, a paraj, valamint a tej- és tejtermékek, és a máj.

A szervezet számára szükséges K-vitamin mintegy felét K₁-vitamin formájában a táplálékkal készen visszük a szervezetbe, a szükséglet másik fele pedig a bélben megfelelő előanyagokból keletkezik a jótékony hatású bélbaktériumok közreműködésével, ez a K₂-vitamin. Ebből következik, hogy vegyes táplálkozás ésegészséges bélflóraesetén a szervezet ellátottsága kielégítő.

Az egyoldalú táplálkozás veszélyei

K-vitamin hiány akkor léphet fel, ha valaki egyoldalúan táplálkozik, nem eszik elegendő mennyiséget a fent említett zöld növényekből, de előfordulhat felszívódási zavarral járó hosszan tartóbélgyulladásesetén vagy erős antibiotikumokkal történő kezelés után, amikor a vitamintermelő baktériumok elpusztulnak. Ezen baktériumok pótlása történhet természetes forrásból, joghurt vagy kefír fogyasztásával vagy baktériumokat tartalmazó táplálékkiegészítők formájában.

Pótlása indokolt minden újszülöttnél, súlyos májelégtelenségben, felszívódási zavarokban, a bélflóra károsodásakor, és tartós intravénás táplálás esetén. Ekkor az adagolást a kezelőorvosnak kell beállítani és csak szigorúan az orvos felügyelete mellett szabad K-vitamin tartalmú készítményeket szedni.

Hiányában vérzékenység, véralvadási zavarok léphetnek fel, túladagolásának egészséges embereken nincsenek következményei, csak koraszülötteknél okozhat különféle idegrendszeri elváltozásokat.

Kik ne szedjenek K-vitamint?

Véralvadásgátlógyógyszereket szedőknek viszont oda kell figyelniük a bevitt K-vitamin mennyiségére, mivel a nagy mennyiségű vitamin ellensúlyozza a véralvadásgátló szer hatását. Ez nem jelenti azt, hogy a trombózisra hajlamos betegek nem ehetnek például brokkolit vagy káposztát, csak arra kell figyelniük, hogy folyamatosan körülbelül azonos mennyiséget kell fogyasztaniuk ezekből az ételekből.

Az Egyesült Államokban a Betegségmegelőző Szolgálat Hivatala az egyik vezető orvosi szakfolyóirat, az Annals of Internal Medicine közzétette a multivitamin készítményekre vonatkozó vizsgálatának eredményeit.

Vérzékeny betegek sem fogyaszthatnak túl nagy mennyiségű K-vitamint a véralvadást segítő gyógyszerrel, mert túlzottan megnőhet a véralvadás veszélye a két szer együttes hatása miatt.

Mivel azE-vitaminnakenyhe véralvadás gátló hatása van, ezért egyidejű szedésükkor tanácsos nem egyszerre bevenni őket, hanem néhány órát várni kell, hogy az ellentétes hatások ne érvényesüljenek.

Nagy mennyiségűA-vitaminis gátolja a K-vitamin felszívódását. Fontos még megjegyezni, hogy a terhesség utolsó heteiben kerülni kell az alkalmazását.