Ha ezeket észleli, krónikus veseelégtelensége lehet

Krónikus veseelégtelenségnek nevezzük azt az állapotot, amelyben a vesék, általában már az idült károsodásuk következtében tartósan nem képesek ellátni a szervezet méregtelenítő, só- és vízháztartás szabályozó, hormonális és egyéb funkcióit.

A részletekrőldr. Kállai László, az Urológiai Központ urológusa, sebész beszélt.

Hányinger és ödéma is tünet lehet

A veseelégtelenség mértéke nagyon különböző lehet, a panaszt nem okozótól és csak laborvizsgálatokkal kimutathatótól, a súlyos húgyvérűségig, amely már életet veszélyeztető állapot. Ugyanakkor a panaszok, tünetek súlyossága és a húgyvérűség laborvizsgálattal kimutatható mértéke között nincs szoros párhuzam, mert a lassan kialakuló- akár súlyos- veseelégtelenség is lehet tünetszegény vagy akár tünetmentes.
- A veseelégtelenség tünetei egyébként típusosan a gyengeség, rossz közérzet, étvágytalanság, hányinger, hányás, magas vérnyomás, szemhéj vagy más lokalizációjú ödéma (vizenyő), szívelégtelenség, akár súlyos vérszegénység, a kálcium anyagcsere zavarai (pl. lágyrész-meszesedések), a vizelet mennyiségének lecsökkenése, vizelet szagú lehelet – ismerteti dr. Kállai László, az Urológiai Központ urológusa, sebész.

Mi okozhat krónikus veseelégtelenséget?

A vese páros szerv és a szervezet ellátásához egy, jól működő vese elegendő, tehát az egyik vese eltávolítása- például daganat, sérülés, gyulladás miatt- nem szokott veseelégtelenséget okozni. Az esetek kisebb részében a krónikus (idült) veseelégtelenség heveny (akut) veseelégtelenség nem teljes gyógyulása után marad vissza. A heveny veseelégtelenség súlyos állapot, jelentős halálozással jár. Heveny veseelégtelenséget sokféle betegség, állapot okozhat például mindenféle jelentős vérnyomáscsökkenéssel járó állapot (sokk), vérzés, szeptikus állapot, heveny szívelégtelenség, veseér-elzáródás, belgyógyászativesegyulladások (nefritisz), mérgezések (drog, gomba, nehézfém), gyógyszer-mellékhatás (például röntgen-kontrasztanyag), húgyúti szűkületek-elzáródások (például húgyúti kövesség, prosztata megnagyobbodás, kismedencei daganatok következtében).
Az idült veseelégtelenség közvetlen kialakulásában is közrejátszhatnak a fenti tényezők, de itt nagyobb arányban belgyógyászati betegségek (például cukorbetegség, magas vérnyomás, érelmeszesedés) állnak a háttérben elsősorban a vesék nagy és kis ereinek a károsítása következtében. Degeneratív vesebetegségek (például policisztás vese), veleszületett fejlődési rendellenességek- húgyúti szűkületek, húgyúti kövesség és akár ezek szövődményeként kialakuló idült bakteriális húgyúti fertőzés szintén okozhat krónikus veseelégtelenséget.

Hogyan diagnosztizálható a krónikus veseelégtelenség?

A kórelőzmény és panaszok kikérdezése, fizikális vizsgálat után a diagnózis laborviszgálaton alapszik: vérvételből karbamid (CN), kreatinin, eGFR, kálium, nátrium, amelyek egy rutin laborvizsgálatban benne vannak. A diagnózis pontosítása illetve a veseelégtelenség okának a felderítése céljából kiterjedtebb vér- és vizeletvizsgálatok is szükségesek lehetnek.
A laborvizsgálatok mellett a képalkotó vizsgálatok értékes információval szolgálhatnak a betegség súlyosságát (a vesekárosodás mértékét) és okát illetően. Hasi ultrahang mindenképpen javasolt, de CT-re és veseizotóp vizsgálatra is szükség lehet. Belgyógyászati vesebetegség gyanúja esetén a veséből történő szövetminta-vétel is szóba jön.

Az idült veseelégtelenség kezelése

Mint minden más betegségnél, ennél is törekedni kell a kiváltó ok megszüntetésére. A húgyúti szűkületeket, kövességet műtétileg lehet kezelni. Ez általában urológus-sebész, gyermeksebész, gyermek-urológus feladata.
Amennyiben a betegnél nincsen műtétileg korrigálható szervi eltérés, a beteg gondozását erre specializálódott belgyógyász, az-az nefrológus végzi, de más szakemberek például kardiológus, angiológus, gasztroenterológus, háziorvos, diabetológus közreműködésére is szükség lehet. A belgyógyászati okok, például magas vérnyomás, cukorbetegség, érelmeszesedés megfelelő kezelésévével a vesék károsodása csökkenthető, a betegség előrehaladása lelassítható.

A vesék belső felén felhalmozódott, oldott állapotú ásványi anyagok vesekő kialakulásához vezethetnek. A fájdalmas állapot mindennapi tevékenységeinkben is gátolhat bennünket. Érdemes kipróbálni néhány természetes módszert eltüntetésükre és a panaszok enyhítésére.

A hemodialízist vagy köznapi nevén művese-kezelést általában kórházi körülmények között végzik erre szakosodott intézményekben (művese állomás). A művese kezelés speciális szakember gárdát és bonyolult, drága műszerparkot igényel. A beteget heti 2-3 napon beszállítják a művese-állomásra, ahol több órán keresztül tart a kezelés. A kezelés során a beteg vérét kis részletekben kivezetik egy készülékbe, amelyben a vérben felszaporodott káros anyagokat „szűrő” membránon keresztül speciális „mosófolyadék” felhasználásával hígítják ki.
A krónikus veseelégtelenségre a vesetranszplantáció (veseátültetés) a legjobb megoldás, amelynek során például baleset vagy agyvérzés következtében agyhalottá vált személy vagy élő donor (például rokon) által adományozott vesét ültetnek be a veseelégtelen betegbe.

Ideális esetben ez a beteg számára lehetővé teheti a normál élethez való visszatérést, de számolni kell a transzplantált vese károsodásának, például „kilökődésének” (a szervezet immunrendszere megtámadja az idegen szervet) lehetőségével. Emiatt a transzplantált betegek egy része folyamatosan olyan gyógyszert kell szedjen, amely elnyomja az immunválaszt, de ez növeli a fertőzések kockázatát.
A krónikus veseelégtelenség nagyon gyakori betegség és jelentős terhet ró pszichésen, szociálisan és anyagi szempontból is az érintett egyénre, a környezetére és az egész társadalomra is. Egészséges életmóddal,- amelynek része a napi minimum 2 liter körüli folyadékbevitel, kiegyensúlyozott étrend, rendszeres testmozgás, pszichés kiegyensúlyozottság, dohányzás, alkohol, drog, feleslegesen szedett gyógyszerek kerülése, de a már meglévő belgyógyászati, urológiai betegségek megfelelő gondozása- a betegség kialakulásának kockázatát jelentősen csökkenthetjük.