Természetesnek tűnik, de sokan mégsem vesznek jól levegőt. Betegség vagy alkati kérdés is lehet az oka, a nem megfelelő légzés következményeit azonban előbb-utóbb mindenki megérzi.
Dr. Hidvégi Edit tüdőgyógyász, a Tüdőközpont orvosát a helyes légzésről kérdeztük.
Amikor valaki megszületik, az első dolga, hogy levegőt vesz. A méhen belüli életben ugyanis az anyai keringésből kapja az oxigént. Óriási választóvonal tehát a méhen belüli és a külső élet között, hogy az újszülött levegőt tud venni. Nem tanuljuk, a légzés ösztönös, a központi idegrendszer irányítja.
A légzés folyamata tehát automatikus, akkor is folyamatos, ha nem figyelünk oda rá, mint például alvás közben. Ebből adódik a kérdés, hogy hogyan tudjuk egyáltalán elrontani, hogyan tudjuk „rosszul” venni a levegőt, ha ez a képesség eleve velünk született?
Dr. Hidvégi Edit elmondta, hogy fiatalabb korban is jelentkezhetlégzésprobléma, akkor is, ha valaki egészséges. A légzőizmoknak 2 nagy csoportja van: a rekeszizom és a bordaközti izmok. Ezek összehangolt működésének segítségével veszünk levegőt és elernyedésükkel fújjuk azt ki. Az erősebb kilégzéshez szintén ezek az izmok szükségesek. A rekeszi légzés kiesése következtében kevesebb levegő jut a tüdőbe. Ennek jól látható jele, ha a gyermeket megkérjük, hogy vegyen egy nagy levegőt és erre látványosan a vállait felhúzza, a vállai emelkednek. A helyes belégzés során a mellkas kitágul és a rekeszizom a hasüreg irányába mozdul, vagyis az alsó bordák területét övszerűen körbeölelve kell a mellkasnak emelkednie.
Ha valaki énekelni, beszélni, fúvós hangszeren játszani tanul szakember segítségével, vagy sportol, akkor a helyes lélegzetvételt is megtanulja, tehát ez egy tudatosítható képesség. Aki viszont nem mozog, kevés a fizikai aktivitás a mindennapjaiban, a légzése is rosszabbá válik. Különösen igaz ez a kövér emberekre és a várandós kismamákra.
Rengeteg érv szól amellett, hogy a téli vitamin szükségletünket elengedhetetlen pótolnunk. Ebből az arany színű szuperélelmiszerből már napi egy darab is fedezi a napi C-vitamin szükségletünk többszörösét, ezen kívül jót tesz a légzésnek, vérkeringésnek, emésztésnek és a szemünk egészségének is.
A légzés izomból indul. A rekeszizom összehúzódik, a mellkasi izmok összehúzódnak. a mellkasunk tágul. A tüdő ezt a tágulást követi. Ha nincs meg a rekeszizom jó pumpafunkciója és a mobilis mellkas, akkor egyéb betegség nélkül is lehetünk oxigénhiányosak.
Inaktív életmód mellett nem fejlődnek azok az izmok, például a bordaközi izmok sem, amelyek szükségesek ahhoz, hogy jól tudjunk levegőt venni. A mozgáshiány mellett kialakult túlsúly pedig tovább ront a helyzeten. Bepárnázza a mellkasfalat, a rekeszizom sem tud megfelelően működni, alégzésfunkcióncsökkent tüdőkapacitás mérhető. A helyzetet rontja, ha a túlsúlyos személy dohányzik. A légzés hatékonysága így tovább csökken.
Az újszülött egy perc alatt 30-szor vesz levegőt, felnőttek esetében már a 14-16 lélegzetvétel/perc tekinthető átlagosnak. Ezt bárki megmérheti otthon, és ha ennél tartósan magasabb légzésszámot tapasztal, javasolt tüdőgyógyászhoz fordulnia. Betegségek, például tüdőgyulladás vagy lázas állapot esetén is emelkedik a légzésszám, de a tartósan magas érték asztma, krónikus hörgőgyulladás és COPD rosszabbodását is jelezheti.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.