Tüdőembólia vagy COVID okozta nehézlégzés?

Az életveszélyes tüdőembólia

A mélyvénás trombózis lehetséges -és sajnos gyakori- szövődménye a tüdőembólia. Ez akkor lép fel, amikor a mélyen fekvő vénában kialakult vérrög leszakad (vagy annak egy-egy része), és a tüdőereibekerül. Amennyiben csupán kisebb ágak érintettek, úgymikroembolizációrólbeszélünk- ez kevésbé okoz markáns tüneteket, kevésbé veszélyes, ám könnyen megismétlődhet, ráadásul komolyabb tüdőembóliaelőfutárais lehet. A legsúlyosabb állapot az, amikor mindkét főtörzs artéria elzáródik- ez azonnali halállal jár.

Az életveszély elhárítása után nagyon fontos annak felderítése, mi is vezetett a vérrögök keletkezéséhez, valamint a betegnek meghatározott ideig véralvadásgátló terápiában kell részesülnie(gyakranélete végéig).

COVID vagy tüdőembólia?

Lehet látni, hogy a tüdőembólia és aCOVIDis hasonló panaszokat okozhat (nehézlégzés, mellkasi fájdalom, köhögés). Elkülönítésük nehéz, ám igen fontos a további terápia meghatározása céljából. Amennyiben a tünetek hirtelen kezdődtek, úgy jó eséllyel tüdőembóliával áll szemben a beteg, koronavírus fertőzés esetén legtöbbször fokozatosság figyelhető meg.

Érdemes továbbá tudni, hogy a COVID megnöveli a vérrögök kialakulásának esélyét, így előfordulhat az is, hogy egyszerre a fertőzés és a tüdőembólia is jelen van.

A diagnózis felállítása természetesen orvosi feladat!

Véralvadásgátlót COVID fertőzés esetén

Prof. Blaskó György, a Trombózis-és Hematológiai Központ véralvadási specialistája felhívja a figyelmet arra, hogy – mivel bizonyítottan a COVID fertőzés megnöveli a trombózis esélyét és tartósan magas D-Dimerszintekkel jár- - nem csak a kórházi ápolást igénylőknél, hanem az otthon lábadozóknál is szükség lehetvéralvadásgátló terápiára, rendszerint hetekig (főleg, ha 60 év feletti a beteg, illetve, ha bár fiatalabb, de fokozott hajlama van a trombózisra). Ezáltal elkerülhető mind a mélyvénás trombózis, mind a tüdőembólia.