Egy új kutatás szerint az ingadozó vérnyomás súlyosbítja a demencia tüneteit az Alzheimer-kórral élőknél.Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa szerint ezért is lenne nagyon fontos az érintettek neurológiai kezelésével párhuzamosan kardiológiai ellátást is igénybe venni.
Egy lépéssel közelebb kerülhettünk az Alzheimer-kór, a szív és az erek összetett kapcsolatának megértéséhez – áll az American Heart Association nevű szakmai szervezet Hypertension című lapjában. Míg a korábbi kutatások ugyanis arra fókuszáltak, hogy a vérnyomás ingadozása kapcsolatban állhat astroke-kal, addig az új vizsgálatok arra keresték a választ, van-e hasonló összefüggés azAlzheimer-kórés a „jojózó” vérnyomás közt.
A kutatók 460, átlagosan 72 éves olyan személy adatait vetették össze, akiknél enyhe-közepes mértékű Alzheimert diagnosztizáltak. Fél évvel az első vizsgálatok után kiderült, hogy azoknál, akiknél a legnagyobb vérnyomás ingadozásokat detektálták, a legjelentősebb romlás következett be a kognitív skálán. (Mindössze 46 személyről voltak a vizsgált félév minden egyes napjáról adatok, náluk a kutatók szignifikáns összefüggést fedeztek fel az ingadozások és a kognitív romlás közt. Igaz, az még további vizsgálatok igényel, hogy kiderüljön, nincs-e esetleg fordított összefüggés is, vagyis hogy maga a demencia okozza a vérnyomás ingadozást.)
A gyakori éjszakai vizelés krónikus vagy gyulladásos vesebetegséget, cukorbetegséget, prosztata-megnagyobbodást és akár kezdődő szívelégtelenséget és a magas vérnyomást talaján jelentkező keringési elégtelenséget is jelezhet.
Eddig is tudni lehetett, milyen fontos a középkorúak vérnyomásának kontrollja és szükség esetén rendezése az Alzheimer rizikójának csökkentése matt, de ez a kutatás most azt is bebizonyította, hogy már kialakult betegség esetén is döntő jelentőségű a vérnyomás korrekt beállítása. Éppen ezért nem lehet eléggé hangsúlyozni akardiológiai kontrollés az életmód szerepét a betegség előrehaladásának lassításában. Az Alzheimer-kór esetében még a kevésbé gyors romlás is rengeteget jelent az érintettnek és a családnak is.
Meg kell jegyezni, hogy a vérnyomás nem csak napszaki (diurnális) ingadozást, hanem heti / havi / évszaki ingadozást is mutat. Nem beszélve arról a kevéssé ismert vizsgálatról, amikor amerikai profi atlétáknál mérték a vérnyomást és a pulzust nyugalomban és a startpisztoly eldördülése előtt. Extrém értékeket mértek és persze ettől még ezek az atléták egészségesek voltak – mondja a kardiológus. - A vérnyomásérték ráadásul a nap folyamán folyamatosan változik, bizonyos mértékű ingadozás tehát természetesnek tekinthető, a túl gyakori és túl nagymértékű ingadozásokat azonban mindenképpen ki kell vizsgáltatni és szükség esetén a kezelés is elengedhetetlen. Már csak azért is, mert a bármilyen irányban kóros vérnyomás komolyan kihat az erek és a szív működésére. A vérnyomás ingadozása ugyanis az ereket komoly munkára kényszeríti, hiszen azok izmos fala kénytelen a váltakozó értékekhez igazodni. Több kutatás is bizonyította már arra, hogy ingadozó vérnyomás esetén jelentősen nő a stroke rizikója, és számolni lehet aszívroham, a trombózis és a halálos thromboembólia lehetőségével is. Az új kutatások pedig a demens betegek romló kognitív funkcióit találták az egyik következménynek. És hogy mit tekinthetünk ingadozó vérnyomásnak?
Vaskó doktor szerint a vérnyomás ingadozást nem lehet pontos értékekkel definiálni, de leegyszerűsítve úgy lehet fogalmazni, hogy az ingadozást akkor tekintjük kórosnak, ha egy normál vérnyomású személynél rohamokban jelentkezikhipertónia.
- A háttérben meghúzódó betegségeken kívül (például pajzsmirigytúltengés, mellékvese daganat, pánik szindróma) bizonyos esetekben megfigyelhető a már kezelés alatt álló hipertóniás páciensek vérnyomás ingadozása is, amely 100/60-200/120 Hgmm között is lehet. Ez vagy a rosszul szedett gyógyszerek, vagy a túlkezelés miatt alakul ki, vagy eleve sok gyógyszert kap a beteg, és akkor egy nagyobb vérnyomásesést egy jelentősebb vérnyomás-emelkedés követ. A kóros ingadozás tehát egy szabályozási zavar, amit vagy háttérbetegség, vagy nem adekvát kezelés okoz. A hypertoniával foglalkozó orvos számáranem mindig könnyű eldönteni, hogy egy-egy kiugrásról van-e szó, vagy magasvérnyomás betegségről. Az előbbit nehéz kezelni, vagy egyes esetekben nem is kell, az utóbbit pedig kötelező jól kezelni - ismerteti dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa.- A kivizsgálás eredményeire támaszkodva az életmódváltás (megfelelő étrend, és szakember segítségével elsajátított testmozgás végzése) és az esetleg korrigált gyógyszeres kezelés lehetővé teszi, hogy a vérnyomást a megfelelő értékek között tarthassuk és orvosolhassuk az ingadozást.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.