Endokrin zavarok, melyek gátat szabhatnak a családalapításnak

A Prima Medica Egészségközpontok szervezésében megrendezésre kerülő Szakmai Napon belül legutóbb a női endokrin kórképekről tartottak előadásokat.

A Budai Endokrinközpont szakembereinek részvételével a 2019. február 23-án tartott,Női endokrin kórképekcímet viselő előadássorozat rengeteg embert vonzott, melynek keretein belülprof. Balázs Csabaendokrinológus, immunológus, belgyógyász,dr. Békési GáborPhD endokrinológus, belgyógyász,dr. Tar AttilaPhD csecsemő-és gyermekgyógyász, endokrinológus,dr. Turi Zsuzsannaszülész-nőgyógyász, diabetológus,Fülöp Lilidietetikus, valamintDvorák Mártonmozgásterapeuta tartott előadásokat. Az esettanulmányokkal is tarkított beszédek során pontosabb képet kaphattunk többek között a női meddőség lehetséges endokrin, immunológiai, genetikai okairól, a pajzsmirigygöbök-és daganatok diagnosztikájáról, az alacsonynövés gyakori hátteréről, a gestacios diabetes szűrésének fontosságáról és az állapot veszélyeiről, diétás kezeléséről és a mozgásterápia fontosságáról.

A női meddőség hátterében álló leggyakoribb endokrin problémák

Dr. Babai László, a Prima Medica orvosigazgatójának köszöntője utánprof. Balázs Csaba endokrinológus, immunológus, belgyógyászelőadása nyitotta a napot. Beszédében kitért az életkor és az infertilitás kapcsolatára, a meddőség fő okaira, a teherbeesés hormonális hátterére, valamint a várandósság előtti vizsgálatokra. A résztvevők megtudhatták, melyek azok az endokrin zavarok, melyek gátat szabhatnak a családalapításnak, és ennek keretén belülhangsúlyozta a pajzsmirigybetegségek, az alacsony D-vitamin szintteherbeesésre gyakorolt negatív hatását. Felhívta továbbá a figyelmet olyan gyakran alkalmazott gyógyszerekre is, melyek bizonyítottan növelik a prolaktin mennyiségét, így hangsúlyozza a betegek alapos kikérdezését gyógyszerszedésüket illetően is a meddőségi kivizsgálások alkalmával.

A leggyakoribb endokrin kórképek gyermekkorban

A következő előadás során a leggyakoribb gyermekkori endokrin betegségekről tartott előadástdr. Tar Attila PhD, a Budai Endokrinközpont csecsemő-és gyermekgyógyásza, endokrinológusa. Beszédében nagy hangsúlyt kapott a SHOX gén és a testmagasság kapcsolata. Részletesen boncolgatta az alacsonynövés lehetséges okait, SHOX gén mutációját, valamint esettanulmányokkal és képekkel mutatta be a Turner szindróma, a Langer mesomeliás dysplasia, Léri-Weill szindróma jellemzőit, tüneteit. Kitért továbbá a növekedési hormon terápia fontosságára is alacsonynövésnél, még azon esetekben is, amikor nem áll fenn növekedési hormon hiány.

Pajzsmirigy daganatos kórképek

A sortdr. Békési Gábor PhD, endokrinológusfolytatta, aki a pajzsmirigy daganatos kórképeiről beszélt. Első körben a szerv göbös megbetegedéseiről ejtett néhány szót, melyek gyakorisága az életkor előrehaladtával egyre nő. Kitért a hideg és meleg göbök közti különbségre, a differenciáldiagnosztikára, az aspirációs citológia fontosságára. Utána betekintést nyerhettünk apajzsmirigycarcinomái témájába, ahol annak formáiról, azok terápiájáról esett szó, majd felhívta a figyelmet a betegek utánkövetésére, a családtagok szűrésére.

Gesztációs diabetes

Dr. Turi Zsuzsanna szülész-nőgyógyász, diabetológus a terhességi cukorbetegség témájában tartott előadást, melynek száma évről évre nő és az egyik leggyakoribb várandósokat érintő belgyógyászati kórkép. Veszélye, hogy nagymértékben befolyásolja mind a baba mind az anyuka életminőségét és életkilátásait. A doktornő beszélt a GMD kialakulásáról, valamint felhívta a figyelmet az állapot lehetséges szövődményeire, többek között a nagy magzati súlyra, az újszülöttkori hipoglikémiára, valamint a preeclampsia nagyobb rizikójára. Szó esett a GDM szempontjából magasabb rizikócsoportba tartozókról, az érintettek esetleges 30-32.heti szűréséről, az abnormális vércukor értékekről. Végezetül a reklasszifikációra, az anyagcsere ismételt ellenőrzésére hívta fel a figyelmet a doktornő (leghamarabb a szülés után 6–12 héttel – ,majd 1-2 évente, tervezett várandósság előtt, kora terhességben).

Az étkezés szerepe a gesztációs diabetes kezelésében

A gesztációs diabetes témájának folytatásakéntFülöp Lili az állapot dietetikai kezeléséről beszélt. A cukorbetegek étrendjének irányelveinek keretein belül elhangzott, hogy a diétát a szülést követő minimum 6 hétig folytatni szükséges (viszont a későbbiekben is célszerű odafigyelni a megfelelő táplálkozásra). A dietetikus részletezte a cukorbeteg étrend szabályait, agyors és a lassú felszívódású szénhidrátok megfelelő napszaki elosztását, példákat hozott bizonyos szénhidrátok glikémiás indexére, valamint tanácsokat adott arra vonatkozóan, miként lehet csökkenteni egyes fogások felszívódását, és mellette felhívta a figyelmet a felszívódást gyorsító tényezőkre is.

A mozgás szerepe a gesztációs diabetes kezelésében

A diéta mellett a mozgás szerepe is nagy hangsúlyt kapott a gesztációs diabetes kezelésében. Dvorák Márton mozgásterapeutarészletezte a rendszeres mozgás előnyeit GDM-ben, és felsorolta a kerülendő és a javasolt mozgásformákat. Beszédében kitért az edzések gyakoriságára, időtartamára és intenzitására (“inkább kényelmesen fárasztó, mint megerőltető”). Felhívta a figyelmet a hanyatt fekvés, a meleg környezetnés a préseléssel járó gyakorlatok veszélyeire, valamint a terhesség során végzett mozgás kontraindikációira (pl. pecsételő vérzés).