Túlsúly ellen lassú evés?

Segít leadni a plusz kilókat, ha lassabban falatozunk?

Ahelyett, hogy gyorsan leküldjük a táplálékot, együnk lassan – tanácsolja egy új japán tanulmány. A lassú evés ugyanis segít leadni a szükségtelen kilókat és megszabadulni a túlsúlytól.

A gyors, kapkodó étkezés sosem jó. A lassú evés azonban segíthet a túlsúly leküzdésében – állítja egy új tanulmány.

Ugyancsak hasznos, ha kihagyjuk a vacsora utáni nassolást, s nem eszünk már semmit lefekvés előtt 2 órával – ajánlják a kutatók. Tanulmányuk összefüggésbe hozta az egyszerű változtatásokat a szűkebb derékbőséggel, valamint a túlsúly és elhízottság kisebb mértékével.

Összehasonlítva őket azokkal, akik csakúgy befalták ételüket, a normális sebességgel evők 29 százalékkal kevésbé voltak elhízottak. Azok pedig, akik lassú evéssel étkeztek, több mint 42 százalékkal voltak kevésbé súlyosak.

Ráadásul, a lassú evés gyakorlói egészségesebbek voltak, s ez életmódjukról is elmondható – szemben a normális tempóban vagy gyorsan evőkkel.

A tanulmány ugyanakkor nem bizonyította, hogy az étkezési sebesség okozza vagy megelőzi a túlsúlyt, csak azt, hogy úgy tűnik: a kettő összefügg – hívták fel a figyelmet a kutatók.

A csoportot dr. Haruda Fukuda vezette, a japán Fukuoka-i Kyushu Egyetem Egészségügyi Tudományok Doktori Iskolájának Egészségügyi Igazgatóságától.

Dr. David Katz szerint, aki a Connecticut-i Derby Yale-Griffin Megelőzés Kutatási Központjának vezetője, a lassú evés valóban jelentős szerepet tölt be a túlsúly „lefaragásában”.

Elmondta: az olyan gyakorlatok, melyek bizonyos tudatosságot és fegyelmet követelnek, sokat segítenek a túlsúly leadásában és abban is, hogy egészségesek maradjunk.

A lassú evés jellemzően tudatos dolog. Az ételek kiválasztása még tudatosabb, ahogyan az is, hogy minőségi ételeket válasszunk a mennyiség helyett.

Katz azt tanácsolja, a lefekvés előtti időszakban ne együnk már semmit.

A japán kutatócsoport felfedezése közel 60 ezer japán ember adatain alapult, akik cukorbetegek voltak s gyakran ellenőrizték állapotukat 2008 és 2013 között. Ezek során a páciensek súlyát és derékbőségét is mérték, vér- és vizelettesztet végeztek, valamint vizsgálták májfunkcióikat. Megkérdezték őket életmódjukról, étkezési-, alvási szokásaikról, a dohányzásról és az alkoholfogyasztásukról is.

A tanulmány kezdetekor több mint 22 ezer résztvevő evett gyorsan, 33.500-an normális sebességgel, s 4200 emberre volt jellemző a lassú evés.

Noha a derékbőség csökkenése nem volt jelentős, jóval nagyobb mértékben csökkent a lassú étkezők és a normál sebességgel evők körében – mutatott rá a tanulmány.

Csökkent a túlsúly azzal is, hogy a résztvevők nem ettek vacsora után nassolnivalót. Ha a reggelit hagyták ki, az semmin nem változtatott.

A dologra érdemes odafigyelni, mivel korábbi kutatás összefüggésbe hozta már a gyors evést azzal, hogy zavart szenved a glükóz-intolerancia a szervezetben, valamint az inzulin-rezisztenciával is. Oka pedig az volt, hogy a gyorsan evők több ételt fogyasztottak el, mielőtt telítettnek érezték volna magukat.

A lassú evéssel étkezők azonban odafigyelnek a telítettség érzetre és leállnak, mielőtt túl sok ételt fogyasztanának.

Ha lassan eszünk, testünknek van ideje azonosítani a telítettség érzését – mondta el Samantha Heller, a New York-i New York Egyetem Egészségügyi Központjának klinikai táplálkozási szakértője, hozzátéve: ilyen módon jobban érzékeljük az ízeket, az étel textúráját is. A lassú evők ráadásul kevesebbet kalóriát esznek és kevésbé érzik éhesnek magukat. A gyors evők viszont több kalóriát juttatnak szervezetükbe, mint amennyire szükségük lenne.