Aki komolyan sportol, még ha csak hobbiszinten is, számolnia kell a sérülések lehetőségével.
Dr. Páll Zoltán, a FájdalomKözpont sebésze, traumatológus, sportorvos a leggyakoribb sportsérülésekre, azok kezelésére és a felépülés lehetőségeire hívta fel a figyelmet.
Bár az isiászt – vagyis ülőideg-gyulladást, ülőidegzsábát – a modern kor, egész pontosan az ülő ember betegségének nevezzük, sportolóknál is előfordul. A derékfájdalommal, zsibbadással járó, lábba kisugárzó fájdalmat okozó tünetegyüttes főként olyan sportoknál szokott előfordulni, amelyek előrehajló pozíciót követelnek meg, mint például a kerékpározás. A törzs csavarodásával járó sportok is rizikófaktornak számítanak, így többek közt a golf és a tenisz is. Egyes esetekben a pihenés, az óvatos nyújtás és a hason fekvés segít a tünetek kezelésében, de ha a komoly fájdalom nem szűnik, ha akadályozza az egészséges működést, a mozgást (például izombénulás vagy széklet-, vizelet visszatartási képtelenség lép fel), mindenképpen orvoshoz kell fordulni, mert kiderülhet, hogy porckorongsérv áll a háttérben.
A comb hátsó részében végigfutó izom a combhajlító, amely hajlamos a húzódásra. Ennek leginkább a nyújtás hiánya vagy a rossz nyújtási technika áll a hátterében. Panaszként elsősorban a comb fájdalma jelentkezik, de a térdben is megjelenhet a fájdalmas érzés. A pihenés után finom nyújtással és az izmok megerősítésével lehet megelőzni az újabb sérülést, ám ha a fájdalom két hét után sem enyhül, fontos a kivizsgálás.
A golfkönyök a csuklót a tenyér irányába hajlító izmok túlterhelésével jelentkező könyöktáji fájdalom. Legtöbbször tartós, monoton dobó, hajlító mozdulatok váltják ki, épp ezért tekinthetők veszélyeztetettnek a golfozók mellett a tornászok, kézilabdások, nehézatléták. A teniszkönyök szintén meglehetősen gyakori kórkép a 30-50 év közötti korosztályban, és nevével ellentétben nem csak a teniszjátékosok szenvedhetnek tőle. Teniszezés közben gyanakodni kell, ha fájdalmassá válik a fonákütés, az alkar feszítőizmainak összehúzódása következtében. Ha ugyanis a hajlítóizmok a feszítőizmok kárára erősebbek, a tapadási pontnál, ahol az ín a csonthoz rögzül, úgynevezett mikrotraumák keletkeznek. Amennyiben később állandósul a gyulladás, már a jóval kisebb mozdulatok is fájdalmat okozhatnak. Ajánlott lehet a fájdalmas terület jegelése, fájdalomcsillapító gyógyszerek szedése, gyulladáscsökkentő krémek, helyi gyulladáscsökkentő injekció alkalmazása. Ritkán, a konzervatív kezelés eredménytelensége esetén lehetséges a műtéti megoldás.
A térd igen gyakran sérül meg sportolás közben, az egyik leggyakrabban felállított diagnózis a patellofemoralis szindróma. Ennek hátterében állhat esés, túlterhelés, statikai elváltozások, például lúdtalp, felbomlott izomegyensúly és akár egy nem megfelelő sportcipő is. A tünet lehet a fájdalmon túl a térdízület duzzanata is. A pihentetés ebben az esetben is elengedhetetlen, a duzzanatot érdemes jegeléssel kezelni. A felépülés egyik legfontosabb záloga a sportorvos által javasolt kezelés és a környéki izmok megerősítése gyógytornával.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.