Fájdalom a térdkalácsban? A futótérd nem csak futókat érint

Az úgynevezett futótérd valóban gyakrabban megjelenik sportolóknál, de nem kizárólag ők szenvednek a térdkalács erős fájdalmától.Dr. Páll Zoltán, a FájdalomKözpont sebésze, traumatológus, sportorvos szerint hatékony kezelésekkel visszaszerezhető a szabad mozgás és a sport öröme.

A futókon kívül az ugróknál is gyakori

Jellemzően futók, ugrók és más ugrással, erős és gyakori földet éréssel járó sportolók panaszkodnak a tompatérdfájdalomra, vagyis a patellofemorális szindrómára. Gyakrabban alakul ki ez a probléma kamaszoknál, fiataloknál és idősebbeknél, olyannyira, hogy a Családorvosok Amerikai Akadémiája szerint ez a térdfájdalmak leggyakoribb oka. A patella (térdkalács) ín ugyanis túlterheltté válik a gyakori és túl erős földre érkezéstől. A valóságos ok a combfeszítő izomzat krónikustúlterhelése, ami nagyrészt a nem szakszerűen kivitelezett mozdulatok, a nem jól felépített edzés következménye, bár természetesen a fizikai munkát végzők terhelése és egy sérülés is lehet a kiindulópont. Eleinte „csak” egy gyulladás alakul ki, ami gyorsan rendbe jön. Azonban ha ez időről időre előfordul, kialakul egy folyamat, amelynek lényege a patella ín eredési zónájának degeneratív elváltozása. Akkor lehet futótérdre (vagy más néven ugrótérdre) gyanakodni, ha bizonyos mozgások fokozzák a fájdalmat, mint például a térdelés, a lépcsőzés, a guggolás vagy a hosszabb ideig tartó ülés. Olyan tünetek is utalhatnak a problémára, mint az enyhe duzzanat, a láb kinyújtásakor jelentkező súrlódó érzés és a combizom erejének csökkenése.

Megelőzni mindig könnyebb

Akik tudják, hogy a térdüket fokozottan igénybe vevő sportot vagy foglalkozást űznek, jól teszik, ha eleve megpróbálják kivédeni a futótérd kialakulását. Ehhez elengedhetetlen a szakszerű edzői irányítás és időről időre a sportorvosi ellenőrzés. Fontos fenntartani az izomegyensúlyt és megerősíteni a térd körüli és a láb izomzatát, hogy megfelelően „tartsák”, támasszák az ízületet. Ugyanilyen jelentős a mozgás előtti bemelegítés, és a megfelelő támaszt biztosító sportcipő vagy munkavédelmi cipő viselése, sőt, érzékenyebb térd esetén hasznos lehet az orvos által elrendelt térdvédő is. Az edzésmunka változatossága is biztosíthatja, hogy minél egyenletesebb terhelés érje a térdet. Sporttól függetlenül is igen fontos a testsúly rendezése, ugyanis a túlsúly komoly terhelést jelent az ízületeknek, így a térdnek is. Ugyanilyen önálló rizikófaktor az úgynevezett lúdtalp is, amelyetszintén fokozza a térdet érő stresszt.

Mit lehet tenni, ha már fáj?

- Természetesen az első lépés, hogy fájdalom esetén orvoshoz kell fordulni, hiszen ki kell zárni bizonyos súlyosabb okokat, mint például azínszakadás, porcleválás. Ha a panaszok, és az esetlegesen szükséges képalkotó eljárások kapcsán bebizonyosodik, hogy patellofemorális szindrómáról van szó, az enyhébb eljárások felől haladhatunk akár a műtétig. Sokan már csak akkor fordulnak hozzánk, ha a házilagos módszerek, így a jegelés, pihentetés, felpolcolás, fáslizás, esetleg a recept nélküli fájdalomcsillapítók nem hoztak eredményt – mondja dr. Páll Zoltán, a FájdalomKözpont sebésze, traumatológus, sportorvos. - Gyorsan csillapítható a fájdalom és enyhíthető a gyulladáshelyi célzott injekcióval, hosszabb távon pedig igen jó eredményeket hozhat az orvosikollagén injekciókúraés azorvosi lézer terápia, amelyek támogatják, erősítik a szöveti struktúrát. Szintén hosszútávon fejti ki hatását a lökéshullám terápia, ami oldja a mozgásszervi fájdalmat okozó triggereket, élénkíti a vérkeringést és az anyagcserét, és nem csak a fájdalmat csökkenti, de a sérült szövetek regenerálásával a kiváltó okot is megszüntetheti. Feltétlenül szükséges lenne a személyre szabott gyógytorna, nem kis részben a sérülés kiújulásának megelőzése érdekében. Nagyon ritkán műtét is szükséges lehet.