Az ősi inka gabonafajtát, a quinoát (Chenopodium quinoa) tartják a jövő egészséges táplálékának.

Az inkák aranyaként is emlegetett quinoalágyszárú, egynyári növényt, amely akár 2 méteres magasságig is megnő, négyezer éve termesztik az Andokban, hiszen jól tűri a szárazságot, és akár 4000 méteres magasságban is megterem.

Köleshez hasonló magjainak semleges íze van, s igen egészséges: különösen gazdag káliumban, magnéziumban, kalciumban, foszforban és vasban, ezenkívül B-vitaminokat, C- és E-vitamint, valamint karotint is tartalmaz.

Ami miatt azonban a legtöbben fogyasztják, az a magas fehérjetartalma. Az összes gabonák anyjaként tisztelt quinoát olyan becsben tartották az inkák, hogy évente hagyományosan a birodalom uralkodója vetette el az első magvakat.

A spanyol hódítók betiltották, mert pogány növénynek tartották, és arra kényszerítették az inkákat, hogy helyette búzát termesszenek. A gabonaféleség az utóbbi 10-15 évben kezd meghonosodni a nyugati konyhában.

"Egyedülálló tápanyag-összetétele miatt a quinoa a jövő élelmiszere" - hangsúlyozta Epifanio Murana, a quinoatermelők szövetségének vezetője. Ruben Ramiro Miranda, az Orurói Egyetem (Bolívia) kutatója pedig a növényegyedülálló élettani hatásaira hívja fel a figyelmet, ugyanis a quinoa segít megelőzni a gyulladásokat és a magas vérnyomás kialakulását.

Bolíviában az utóbbi években körübelül harmincezer tonna quinoát takarítottak be, azaz a globális termelés 46 százalékát állították elő. A második helyen Peru áll, amely a világ termelésének 42 százalékát adja, harmadik az Egyesült Államok 6 százalékos részesedéssel.

Quinoa, minden gabonák anyja