Igazolták a meditáció stresszcsökkentő hatását

Koncz Ádám, az ELTE PPK Pszichológiai Doktori Iskola hallgatója és témavezetői,Garai-Takács ZsófiaésDemetrovics Zsolta legrangosabb egészségpszichológiai folyóiratban, a Health Psychology Review-banpublikáltákmetaanalízisüket.

A tanulmányban a meditációt tartalmazó intervenciók stresszcsökkentő hatását tesztelték 34 olyan kísérlet eredményeinek összevonásával, amelyekben a kortizol nevű stresszhormon szintjét vizsgálták. A meditációs programok többsége a napjainkban nagy népszerűségnek örvendő mindfulness (tudatos jelenlét) meditáción alapult. A mindfulness foglalkozások során a résztvevőkfigyelmüket a jelen történéseire irányítják és annak ítélkezésmentes elfogadását gyakorolják. Ezek a programok általában 7–8csoportos, vezetett meditációs gyakorlatokat tartalmazó foglalkozásból álltak.

A kísérletekben vér, nyál, haj és vizeletminták kortizolszintjét vizsgálták. A vérminták elemzésén alapuló eredmények alátámasztották a meditációs programok stresszcsökkentő hatását, főleg az olyan résztvevők esetében, akik valamilyen okból emelkedett kortizolszintre voltak hajlamosak. E rizikócsoportokon belül a szomatikus betegséggel küzdők esetében nagyobb hatás mutatkozott, míg a mentális problémákkal küzdőknél nem találtak hatást. A nyálmintákból származó eredmények elemzése során csak a stresszes élethelyzetben élő résztvevők esetében találtak stresszcsökkentő hatást.

A metaanalízis eredményei alapján úgy tűnik, hogy a meditációs programok hatékonyak lehetnek a szomatikus betegséggel küzdők és stresszes élethelyzetben lévők körében. A szerzők kiemelik, hogy a rizikócsoportok közé sorolt résztvevők igen heterogén csoportot alkotnak, ezért további kutatások szükségesek ezen a területen.