Jó közérzet, jó alvás, kevés szorongás: a meditációs séta előnyei

A mindfullness számos módon segít

A meditációs séta a buddhizmusban gyökerezik. Kiválóan felhasználható azonban manapság is az ún. mindfulness gyakorlat részeként. Milyen előnyei vannak?

Szívesen vezetnénk le a mindennapjainkban felgyülemlő stresszt? Ezt akár naponta is megtehetjük. Nagy segítséget jelenthet benne a buddhista gyökerű meditációs séta, melyet a mindfullness gyakorlat részeként alkalmazhatunk.

A mindfullness magyarul nagyjából azt jelenti, tudatos jelenlét vagy éber figyelem. A technikának számos lehetséges előnye van, s segít abban, hogy kiegyensúlyozottabbak és nyugodtabbak legyünk. Ahhoz is hozzájárul, hogy fejlesszük a környezetünkkel, testünkkel és gondolatainkkal kapcsolatos tudatosságot.

Mi valójában a meditációs séta?

A meditációs séta során jellemzően oda-vissza járunk egy egyenes vonalon, vagy labirintusban, de természetesen egy hosszabb távon is végezhető. A tempó lassú és változhat, a speciális technikától függően. A gyakorló meditálók általában két ülő meditáció között végzik ezt. Sétáló meditáció például a kinhin, a Hínajána, a vipassana.

A technikák igen részletesek lehetnek, minden lépést hat részre bonthatnak, de lehet egyszerűen csak tudatosan sétálni is a térben. Beleépíthetünk légzőgyakorlatot vagy mantrát is.

Milyen előnyök várhatók a meditációs séta végzése következtében?

1.Javuló emésztés: a séta nagyszerű módja annak, hogy felgyorsítsuk emésztésünket étkezés után, különösen, ha túlságosan telítettnek érezzük magunkat. A mozgások segítenek az ételt továbbítani az emésztőrendszerben, s megelőzhetik a székrekedést.

2.Csökkenő szorongás: ha stresszcsökkentésre vágyunk, a meditációs séta kiváló módszer. Hasznosnak találjuk majd ülő meditáció előtt és után, s akkor is, ha edzettünk. Egy 2017-es tanulmány szerint a séta hatékonyabb a szorongás csökkentésében, ha meditációval kombinálják.

3.Javuló vércukorszint és vérkeringés: egy kisméretű 2016-os tanulmány kimutatta, hogy a buddhista-eredetű meditációs sétának pozitív hatása volt a vércukorszintre és a vérkeringésre a 2-es típusú diabétesszel küzdő embereknél.

4.Enyhülő depresszió: fontos aktívnak maradni, különösen a kor előrehaladtával. A gyakori testmozgás segít felpörgetni a fittség szintjét és a hangulatot – mindkettő hanyatlani kezdhet az időskorral. Egy 2014-es tanulmány rávilágított, hogy azoknak az idősebb embereknek, akik végezték a buddhista meditációs sétát heti 3-szor 12 héten át, csökkentek depressziós tüneteik, javult a vérnyomásuk és a funkcionális fittségük szintje.

5.Javuló jó közérzet: ha lehetséges, sétáljunk a természetben, mert általánosságban növelik a jó közérzetet és segítenek kiegyensúlyozottnak maradni. Egy 2018-as tanulmány szerint 15 perc séta egy bambuszerdőben jelentősen javította a résztvevők hangulatát, szorongásszintjét és vérnyomását.

6.Javuló alvásminőség: a jobb alvás érdekében nem szükséges megerőltető testmozgást végezni. Egy 2019-es kutatás megállapította, hogy a rendszeres közepes tempójú mozgásnak pozitív hatása van az alvásminőségre. A séta segít növelni a rugalmasságot és mérsékelni az izomfeszültséget, vagyis fizikailag jobban érezzük magunkat a hatására.

7.Élvezetesebbé váló testmozgás: a fittness-rutinunkba beiktatott mindfullness élvezetesebbé teheti a mozgást. Egy 2018-as tanulmány szerint azok az emberek, akik a futógépen gyakorlás közben 10 perces mindfullness-zenét hallgattak, jobbnak találták a mozgást és fizikai érzéseiket is sokkal inkább érzékelték.

8.Kreativitás inspiráció: a mindfullness gyakorlása serkenti a kreativitást. Egy 2015-ös kutatás mutatta ki az összefüggést a kettő között, azonban a speciális kreativitás sajátos szempontjait még vizsgálják a mindfullness szempontjából.

9.Növekvő egyensúlyérzet: egy 2019-ben végzett tanulmány arra világított rá, hogy azon idős nők, akik rendszeresen gyakorolták a meditációs sétát, jobb egyensúlyt alakítottak ki és koordinációjuk is javult. A gyakorlat magába foglalja a láb és a boka mozgására irányuló figyelmet a lassú séta során.