A stressz a cukorbetegség rizikóját is növelheti

A cukorbetegség alattomos kór, amely sokszor csak akkor okoz tüneteket, amikor már a szövődmények is kialakultak.

Dr. Porochnavecz Marietta, a Cukorbetegközpont diabetológusa szerint különösen azoknak érdemes figyelni a cukorbetegség kezdeti tüneteire, akik a veszélyeztetettek közé tartoznak. Gyanú esetén pedig a járvány idején első fontos lépés akár a távkonzultáció is lehet.

A legfontosabb rizikótényezők

• A 2-es típusú cukorbetegségelsődleges rizikótényezője az elhízás (különösen a hasra történő, úgynevezett alma-típusú), illetve az ezzel összefüggő mozgásszegény életmód és az emelkedett vérzsírszint.
• Aterhességsorán azoknak a kismamáknál szükséges a fokozott odafigyelés, akik 30 fölött járnak és túlsúlyosak. Ha a baba 4 kg vagy afeletti, okot adhat a következő terhesség erőteljesebb nyomon követésére.
• Bizonyos gyógyszerek hosszú ideig tartó szedése is eredményezheti ezt a betegséget, így például a szteroidoké, a fogamzásgátlóké vagy a vizelethajtóké.
• Egyes betegségek fokozottan hajlamosítanak cukorbetegségre, ilyen például a hasnyálmirigyhez vagy a hormonháztartáshoz kapcsolódó problémák (például Cushing-szindróma, pajzsmirigy rendellenes működése), valamint genetikai rendellenességek, mint a Down-szindróma.

A stressz, mint önálló rizikófaktor

Mára már bizonyított tény, hogy stressz hatására idő előtt megjelenhet a cukorbetegség. Ez nyilván nem azt jelenti, hogy minden stresszel élő ember előbb-utóbb diabéteszes lesz, csupán azt, hogy ha megvan a genetikai hajlam és esetleg más kockázati tényezők is jelen vannak az életünkben, a stressz felgyorsíthatja a folyamatot. Ez olyannyira igaz, hogy egy vizsgálat szerint már az élet első két évében megjelenő stressz-faktorok növelik az esélyét egy későbbi cukorbetegségnek.

A tartós és fokozott stresszes állapot ugyanisinzulin-rezisztenciamegjelenését és csökkent glükóz toleranciát eredményezhet, amelyek pedig a diabétesz előszobái. Az inzulinrezisztencia azt jelenti, hogy ugyanakkora inzulinhatáshoz nagyobb mennyiségű inzulinra van szükség, és ha ez fokozódik, az inzulintermelődés végképp elégtelenné válik a szükségletekhez képest. A csökkent glükóz-toleranciára terheléses vércukor-vizsgálattal derülhet fény. A glükóz (vércukor) szint normál esetben nem emelkedik 7,8 mmol/l felé, az e feletti, kisebb emelkedés (7,8-11 mmol/l) takarja az említett állapotot. Fontos tudni, hogy megfelelő kezeléssel ez a helyzet az esetek egy részében még visszafordítható.
A stressz a már kialakult cukorbetegség állapotát is rontja, egyrészt mivel a stresszhormonok közvetlenül is képesek hatni a vércukorszintre, másrészt pedig a kedvezőtlen körülmények hatására a cukorbeteg hajlamos elhanyagolni magát, a táplálkozását, a rendszeres méréseket, esetleg még alkoholt is fogyaszt.

Ezekre a tünetekre figyeljen fel!

- Minél több rizikófaktor van jelen az életünkben, annál gyakrabban érdemes szűrésen részt venni. Mindenféleképpen gyanakodni kell és el kell végeztetni egy vércukorszint-mérést, ha állandó szomjúságot, megnövekedett vizeletmennyiséget, fáradékonyságot, állandó éhségérzetet érzünk, amely mellett viszont súlyvesztés tapasztalható. A viszkető bőr, a látásromlás, az éjszakai lábikragörcs, a kéz- és lábzsibbadás és a hajlatokban megjelenő bőrkimaródás is figyelmeztető jel lehet. Ugyanakkor gyanúra adhat okot, ha acetonszagú a lehelet /melyet gyakran összetévesztenek az alkoholfogyasztással/, ha ínybetegségek és bőrfertőzések alakulnak ki, ha lassú a sebgyógyulás és a nőknél elhúzódó hüvelyi gombásodás nehezíti a helyzetet – ismerteti dr. Porochnavecz Marietta, a Cukorbetegközpont diabetológusa. – Ha valaki gyanús tüneteket érzékel magán, ne késlekedjen orvoshoz fordulni, ami a járvány időszaka alatttávkonzultációbanis megtehető, a tünetek alapján sok minden kiderülhet, és szükség esetén a kezelés is megkezdődhet.