Egy interjút teszünk közzé, melyben dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyásza beszélt a méhnyakrákról, annak szűréséről és prevenciójáról.

Van arról statisztika, hogy kb. hány nőt érint a méhnyakrák Magyarországon?

"Természetesen. A HPV fertőzéssel összefüggő daganatok előfordulása növekvő tendenciát mutat.ANemzeti Rákregiszter adatai alapján 2017-ben kb. 1200újméhnyakrákosesetet diagnosztizáltunk,nagyjából 1700 nő érintett."

Amennyiben idejében felismerik a betegséget (vagy az azt megelőző állapotot), úgy mennyi az esély a teljes gyógyulásra?

A különbözőszűrőmódszerekhatékonyságának fokozásával és a kérdés fontosságának hangsúlyozásával érhető el a tünetmentes, idejében megtalált esetek kiemelése. A legfontosabb, hogy a lányok/nők, ezeket a lehetőségeket ismerjék és éljenek velük. A rákmegelőző állapotok megfelelő protokollok szerint kezelendőek, a továbbfajulás elkerülhető. A rák kialakulásáig akár 15 év is eltelhet a legkisebb tünet nélkül. A korai stádiumú méhnyakrák gyógyítására is több lehetőség kínálkozik, de ezek már radikális beavatkozás (ok).

Hány éves kórtól ajánlja a rendszeres méhnyakrák szűrést?

18 éves kor után, mások 20 év felett javasolják. Általában a nemi élet megkezdését követően jelentkeznek először nőgyógyászati vizsgálaton a páciensek. Ma a méhnyak (rák)szűrő vizsgálatotévente végezzük, a jelenlegi, citológiai alapú szűrésre támaszkodva.

Mi a tapasztalata, ezt be is tartják a fiatalok? Vagy inkább az idősebb korosztály tagjai veszik komolyan a rendszeres szűrést?

Az egészségtudatosság nagyon fontos, ez egyénenként változik, de az életkorral nem feltétlenül erősödik. Fontos, hogy a nők tudjanak a rájuk leselkedő betegségekről, és azok megelőzéséről. Ez a kulcs. Aki nem jelentkezik szűrővizsgálaton mert „semmi baja”, azon nem tudunk segíteni. A nőgyógyászati vizsgálatok alkalmával ellenőrizzük a rendszerességet is. Pl: a fogamzásgátló tabletta felírása éves rákszűréshez kötött.

A citológiai vizsgálat minden esetben tartalmaz HPV szűrést is?

Nem. Jelenleg hazánkban általánosan nem HPV alapú szűrést végzünk. A gyakorlatban csak kóros citológia esetén kell, vagy ha a vírus jelenlétének gyanúja felmerül. Bízom benne, hogy minél előbb áttérünk erre a hatékonyabb szűrési módszerre- mondjadr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyásza.

Ha vlk-nél kimutatnak HPV fertőzést, az kezeletlen esetben mindenképp daganathoz vezet?

Egyáltalán nem. Immunrendszerünknek hála legtöbbször eltűnik a szervezetből. A HPV vírus törzs száznál is több tagja közül csak bizonyos típusok az ún. magas kockázatúak (HR-HPV) hozhatóak kapcsolatba a betegséggel.

Milyen jelek utalnak méhnyakrákra? Már korai stádiumban is okozhat panaszokat?

Sajnos gyakran a korai jelek nem eléggé figyelmeztetőek, vagy szegényesek, különösen korai stádiumban. Együttlétkor jelentkező, pecsételő (ún. kontakt ) vérzés, állandó hüvelyi folyás, alhasi diszkomfort lehetnek figyelmeztető jelek, de sokszor semmilyen jel nem utal rá. Előrehaladottabb folyamatoknál kifejezetté válnak, a daganat méretének növekedésével. És fájdalom sokszor még ekkor sincs.

Mik a tapasztalatai, mennyien veszik igénybe a HPV elleni védőoltást? Felnőttek is igénybe szokták venni?

Nemtől függetlenül 65 éves korig javasoljuk az oltást, 12 éves kortól. Tapasztalatom szerint egyre többen igénylik, bár az elérhető vakcinák magas ára korlátozó erejű. A 2014 óta kötelezően választható HPV elleni védőoltás, oltási program eredményeképpen 80%-os az átoltottság, ez nagyon jónak mondható. Másfelől azt is jelenti, hogy a szülők 1/5-e nem vette igénybe térítésmentesen lány gyermekük számára. Fontos tudni, hogy a védőoltásnak vírushordozás esetén, vagy későbbi életkorban is van értelme, és a leggyakoribb szövődménye a múló helyi bőrreakció csupán, amely az oltásokat általában kíséri.

Amennyiben valaki megkapta a HPV elleni védőoltást, utána is érdemes járnia rákszűrésre?

Mai ismereteink szerint a méhnyakrák 99,7%-át a Humán Papillóma Vírus (HPV) okozza. Nemzetközi tanulmányok igazolták a védőoltás hatékonyságát. Azonban az oltóanyagok 2, 4 vagy 9 HR-vírus (high risk- magas kockázatú) típus elleniek (16-os és 18-as a leggyakoribb, mind tartalmazza), léteznek viszont ritkábban előforduló és a betegség kialakulásában betöltött szerepét tekintve ismeretlen típusok is. így a HPV elleni oltás egyetlen veszélyét abban látom, ha valaki a beadatását követően többé nem megy nőgyógyászhoz.

A méhnyakrák kialakulásáig 15 év is eltelhet, tünetek nélkül