Gyógyszer nélkül is gyógyítható az asztma?

Asztma, gyakori megfázás, idült hörghurut esetén jelentős javulást ígér a Buteyko-módszer, amelynek hatására javul a szervezet vér- és oxigénellátása.

Manapság népbetegséggé vált az asztma és allergia, sokaknál felnőtt korban alakul ki, gyakran az orvosok sem értik, hogy miért, gyógyítása hosszadalmas és nehézkes.

Az asztma valószínűleg egyike a nyugati civilizáció leginkább túldiagnosztizált és túlgyógyszerezett betegségeinek. Az asztma kezelésére mindössze kétféle gyógyszer van, a hörgőtágító spray-k és a gyulladáscsökkentő gyógyszerek, illetve ezek kombinációi.

Az asztmásoknak többnyire csökken a tüdő szén-dioxid szintje

Konstantin Buteyko ukrán orvosprofesszor rájött egy jelentős összefüggésre, mely szerint a légzéskönnyítő hörgőtágítók folyamatos használata nemhogy segítene, de éppen, hogy árt az asztmának, az asztmásoknak, ráadásul egyik kiváltó tényezője lehet a szívbetegségeknek. Közismert tény, hogy

az asztmások sokkal többet lélegeznek, mint mások.

Többnyire szájon át veszik a levegőt és zihálnak, lihegnek, levegő után kapkodnak, amikor jön a roham. Mindez csökkenti a tüdő szén-dioxid szintjét, ez pedig a légutak további összehúzódásához vezet.

Buteyko professzor kidolgozott egy légzésterápiás módszert, amelyet ma már Magyarországon is alkalmaznak.

„A mai embert sújtó ártalmak legtöbbet a légzésünknek ártottak. Tíz emberből kilenc helytelenül lélegzik, sokan a szájukán át veszik a levegőt, amitől leromlik a sejtjeik oxigénellátása és ez rendkívül sok problémát okoz a szervezetükben” – mondta el Varga-Szilágyi Gyula légzésterapeuta a Kossuth Rádió Napközben című műsorában.

Kivétel nélkül minden betegnek javult az állapota, aki elsajátította a Buteyko-módszert – mondta a légzésterapeuta, aki korábban maga is asztmától szenvedett.

Hangsúlyozta, a szájlégzéssel alapvetően az a probléma, hogy a nyelv izomtevékenysége, ami csukott száj esetén megvan, és a szájpadláshoz simul, szinte tolja kifelé a fogakat, az állkapcsot, addig nyitott száj esetén lekerül az alsó álkapocsba, és ezzel megszűnik a belső támasztás.

„Ennek következményeként keskenyedik el az arc, az állkapocs, a fogaknak nem marad hely, összetorlódnak, elferdülnek. A fogszabályzót is akkor van értelme betenni, akkor lesz tartós az eredmény, hogyha megszüntetik a gyereknél a szájlégzést”– mondta.

A Buteyko-féle légzéstechnikában szinte láthatlanul vesszük a levegőt

Ez a légzéstechnika látványra olyan, mintha nem is lélegeznénk, csendesen, szinte láthatatlanul vesszük a levegőt. A légzéscsökkenés hatására megemelkedik a szervezetben a szén-dioxid szintje, ami segít, hogy minél több oxigénmolekula szabaduljon fel a vérben lévő hemoglobinból.

„Tehát jobb lesz a szervezet oxigénhasznosítása, ha csökkentjük a légzésünket. Ez paradoxonnak hangzik, mert mindig azt hallottuk, hogy vegyünk nagy levegőt, mert attól több oxigén jut a szervezetbe. A szén-dioxidra, erre az alapvegyületre azonban szükség van több folyamatban is”–fejtette ki.

(Fotó: MTI/ Marjai János)

Ezért javul azonnal az asztmások állapota, mert, ha óvatosan veszik a levegőt, azonnal kinyílnak a légutak. Ha jobb lesz az oxigénellátás, minden belső folyamat javul: a keringés, az anyagcsere, a vérnyomás, jobb lesz a terhelhetőség, a szervezet pH értéke.