Az elhúzódó rekedtség hátterében komolyabb elváltozások is állhatnak, melyek megfelelő kezelés nélkül csak rosszabbodnak. Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gégeközpont orvosaelmondta, hogy mi okozhatja és mikor forduljunk mindenképp orvoshoz.

Több kiváltó oka is lehet

A rekedtség leghétköznapibb oka a hangszalagok túlerőltetéséből fakad. Ilyen esetben hangos környezetben történő beszélgetés, kiabálás okozhatja a panaszokat.
Téli időszakban gyakori kiváltó ok a vírusfertőzés is. Gégegyulladás esetén a hangszalagok megduzzadnak, fokozott igénybevétel esetén a rekedtség tovább erősödhet.
Rekedtség maradhat vissza elhúzódó köhögéssel járó kórképek után is, ilyen esetben a hangszálak túlerőltetésének oka a tartós köhögés.
Rossz szokás, vagy betegségek tünete is lehet a krákogás, mely szintén a hangszálak túlerőltetésével jár, így gyakran ez okozza a tartós rekedtséget.
A látszólag minden ok nélkül, tartósan fennálló rekedtség súlyos betegségeket, például gége-, vagy pajzsmirigydaganatot is jelezhet.
Kialakulhat reflux betegség következtében is, melynek során a gyomorból visszacsorgó savas váladék reflexesen irritálja a felső légutak nyálkahártyáját, ezáltal hangszálakat is és rekedtséget okoz.
Erős dohányosoknál idővel a rekedtség állandósulhat, mivel a dohányfüst hatására a hangszálakon vizenyő jelenik meg. A dohányzás hajlamosít a gégerákra is, ezért a kialakult rekedtség fül-orr-gégészeti vizsgálata feltétlenül indokolt.
Pajzsmirigy megnagyobbodás, allergia és ritkább esetekben ideggyógyászati valamint belgyógyászati betegségek is okozhatnak rekedtséget.

Hangképzési rendellenességek tünete

A juvenilis diszfónia, a gyermekkori hangképzési rendellenességek leggyakoribb formája, tartós rekedtség képében jelentkezik. A helytelen hangképzési technika kiváltó oka lehet, ha a gyermek a közösségben folyamatosan túlkiabálni igyekszik társait, ezáltal rendszeresen préseli, túlfeszíti a hangszálait, de okozhatja a hangképzésben résztvevő izmok renyhesége is.

Diszfónia felnőtteknél is jelentkezhet. A kezelés mindkét esetben hasonló módon: fül-orr-gégészeti vizsgálatot és a hallászavar lehetőségének kiszűrését követően logopédiai foglalkozások keretében valósul meg. A hangterápia segítségével elsajátítható a helyes légzés, pontos artikuláció, a lágy hangindítás a megfelelő hangosítás és minden olyan képesség, amely a jó hangképzést, ilyen módon pedig a rekedtség megszűnését eredményezi.

Mikor forduljon orvoshoz?

A rekedtség hátterében tehát a legbanálisabb okoktól kezdve igen súlyos kórképek is állhatnak. A következő esetekben a fül-orr-gégészeti vizsgálat mindenképp javasolt:

gyermekkorban jelentkező, elhúzódó, vagy látszólag ok nélküli rekedtség esetén,
ha a rekedtség több hete tart, nyelési panaszokkal, fájdalommal, köhögéssel társul,
ha dohányzik.

Mit jelezhet, ha már hetek óta rekedt a hangja?